Összesen 484 találat (381 - 400) : Mester Sándor.
2007. augusztus 26. A magyarság megmentése és a rendszerváltás befejezése lesz a fő feladata a Magyar Gárdának. A szombat délután a Várban tartott avatáson a magyar ébredésről, és a magyar jövőről beszéltek a szónokok, üzentek Gyurcsány Ferencnek, Tom Lantosnak és mindenkinek, … Tovább »
2007. augusztus 24. A Magyar Gárda megalakulása és augusztus 25-i eskütétele – noha sokak szerint ez nem más, mint a Jobbik politikai marketing-akciója – a magyar közéletet határozott állásfoglalásokra késztette. Levelet írt a Mazsihisz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Ronald S. … Tovább »
2007. augusztus 8. / Kőszeg Ferenc Kerek egy hónappal ezelőtt a Salm grófok pompás barokk kastélyának a konferenciatermében ültem, 25 kilométerre Prágától, a pódiumbeszélgetéshez odakészített asztal mögött. Mellettem Ján Èarnogurský, egykor Csehszlovákia miniszterelnök-helyettese, … Tovább »
2007. július 30. Domán István rabbi memoárjában nemcsak az antiszemitizmussal átitatott iskolai légkört, a vészkorszak történéseit idézi fel, de azt a folyamatot, ahogy a személyi kultusz idején hivatalosan továbbélő antiszemitizmus miatt fokozatosan elvesztette illúzióit, s kiábrándult … Tovább »
Forrás: HVG 2008. április 17. / Rádi Antónia Terrorveszélyre hivatkozva új jogsegélyt kért az igazságügyi tárca az Egyesült Államoktól a szélsőséges kuruc.info hírportál, illetve a gyanú szerint azzal összefüggésbe hozható Magyarok Nyilai ügyében – értesült a HVG. Gőzösfejű … Tovább »
„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.
„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál
1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az amerikai hírszolgálat … Tovább »
NOVÁK ATTILA
„A Föld négy sarkáról…”
Magyar zsidó kivándorlás Palesztinába a II. világháború első éveiben1
Lázas, forradalmi szöveget olvashatnak a Szombat olvasói Szilágyi Ernő tollából. A textus, melyet az izraeli Yad Vashem Intézet levéltárában, 2003-ban … Tovább »
A szó primátusa
Tábor Ádámmal beszélget Csáki Márton
Tábor Ádám 1947-ben született. Költő, esszéíró, kritikus, eddig öt kötete jelent meg. Édesapja Tábor Béla (1907-1992), a legjelentősebb magyar dialogikus gondolkodó (A zsidóság két útja, valamint a Szabó Lajossal … Tovább »
SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Karl Abraham és az Engesztelőnap pszichoanalitikus értelmezése
(Bevezetés)
A következő oldalakon olvasható írás Karl Abraham (1877-1925) berlini pszichoanalitikus munkája. Abraham, az alapító Sigmund Freud és Ferenczi Sándor mellett a pszichoanalízis első … Tovább »
Egy jazzlegenda életre kel
2005. február 27-én megnyílt Weisz Api emlékhelye a ceglédi Dobmúzeumban.
A jazzmuzsikusok legtávolabbi ősei kezdetleges ütőhangszereken játszottak, s bár egy mai dobfelszerelésre pillantva nemigen rekonstruálhatók az afrikai törzsi hangszerek, … Tovább »
Távolítás
A kétkedő kérdés, amely Koltai Lajos, a kiváló operatőr első rendezésének hírére egyre markánsabban fogalmazódott meg az emberben – hogyan lehet Kertész Sorstalanságát mozgóképpé formálni? -, a film megtekintése után egyre élesebben merül föl. A Nobel-díjas … Tovább »
NOVÁK ATTILA
Csapdák és remények
A magyar zsidó történetírás objektív és szubjektív feltételei
A Büchler Sándor Baráti Társaság és a Judaica Alapítvány konferenciafelhívása fontos kérdéseket vetett fel.* A magyar zsidó történetírás ugyanis már régtől fogva nem … Tovább »
Bárdos Pál
Emlékkönyv
(részletek)
Traiskirchen
Az ezerkilencszázhetvenes évek elején kisgyerekkori önéletrajz formájában készültem megírni a deportálásunk történetét. Beszéltem a tervemről anyámmal, segítségét kértem. Hatvanéves kora után egészsége megroppant, … Tovább »
1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iróniával – a következőt írta Marie Bonaparténak, barátjának és tanítványának:
„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidóság … Tovább »
Magyar nyelvű jiddis irodalom?
(Kaczér Illés: Ne félj szolgám, Jákob. Göncöl Kiadó, 2003, 591 oldal, 2990 forint)
Kaczér Illés monumentális regényét olvasva két kérdésre kerestük a választ. 1. Kapedliben írta-e a művet a szerző? 2. Létezik-e magyar nyelvű jiddis irodalom?
A … Tovább »
Poszthumusz karrier Gergely Mariann Kádár Béla monográfiájáról
(Gergely Mariann: Kádár Béla monográfia, Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002. Ára 8000 forint, angol változata 10 000 forint.)
Kádár Béla (1877-1956) munkásságáról mindezidáig kevés szakmai kritika jelent meg. … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban
„Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt”.
(La … Tovább »
„Óvakodjon azoktól, akik sokat írnak” Várnai Pál beszélget Székely Magdával
Székely Magda költő. Füst Milán- és József Attila-díjas. Összegyűjtött verseinek mintegy százhúsz oldalát lapozgatom. Vannak sorai, amelyeket önkéntelenül kívülről mondogatunk.
Hadd … Tovább »