Összesen 102 találat (1 - 20) : Kovács M. Mária.
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Beszélgetések a magyarországi zsidó történelemről és kultúráról
Izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel indult el a „Budapest Jewish Studies Colloquium” (Budapesti Judaisztikai Kollokvium), a CEU Jewish Studies Department, a CEU Democracy Institute és a Tom Lantos Intézet „Zsidó … Tovább »
A világtörténelem egyik legrejtélyesebb hősét gomolygó köd takarja.
Szunyogh Szabolcs Jézusról szóló oknyomozó kötete kísérleti, ám életszerű életrajzi modell. Egy Jézus-monográfia érthető módon ködös. A szerző finom iróniája, humora mellett komoly forráskritikával … Tovább »
„Ünneplőbe öltözve ültünk a terített ünnepi asztalnál, anyám elővette a Szovjetunióból magunkkal hozott fehér selyem asztalterítőt. Egyik idősebb vendégünk szintén a Szovjetunióból származó fekete csokornyakkendőt vett fel. Apám felolvasta az Egyiptomból való kivonulás … Tovább »
Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.
Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »
Petri György rokonsága
A Perl család egy ága az 1860-as években választotta Szabadkát otthonául. Gyökeret eresztettek a bácskai talajon, beilleszkedtek a magyar-bunyevác város társadalmába, s alig pár évtized alatt gazdag kereskedőkké váltak. A történelem viharai, … Tovább »
Az alábbiakban részletet közlünk Bányai Viktória – Frojimovics Kinga – Gombocz Eszter: A vészkorszak árvái c. kötetéből, amely egy átfogó történeti tanulmány kíséretében a holokauszt számos elárvult gyermektúlélőjének visszaemlékezéseit gyűjti össze.
Hitközségi … Tovább »
Latin-Amerika zsidó történelme nem annyira közismert, mint az észak-amerikai zsidóságé, holott az amerikai kontinens legelső zsinagógája a mai Brazília területén épült fel. Sorsuk ugyanakkor egészen máshogy alakult, mint az észak-amerikai közösségeké. A holland telepeken egy különös, … Tovább »
Elhunyt Kovács M. Mária, az ismert történész, a Közép-európai Egyetem professzora.
Kovács M. Mária 22 Doktorátusát az ELTE bölcsészkarán szerezte. Utána dolgozott az Akadémiai kiadónál, majd 1992-1997 között a University of Madison-Wisconsin professzora volt.
Utána 22 … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
Beszélgetés Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével.
A Mazsihisz honlapján megjelent egy beszélgetése egy magát megnevezni nem kívánó rabbival. Ebben Ön egyebek közt az alábbiakat mondta: „A Mazsihiszen belüli szervezeti korszerűsítést megkerülhetetlennek tartom. Korszerű … Tovább »
Szakály Sándornak, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának a Magyar Hírlapban közölt nyilatkozata szerint az 1920-as numerus clausus „sok félreértésre” ad okot. Szerinte a jogszabályi „szövegben konkrétan nem is szereplő zsidóságba pedig csak az izraelita hitűek, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.
A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »