Összesen 98 találat (41 - 60) : Kovács M. Mária.
A Közép-európai Egyetem konferenciája
Időpont: 2014. április 6. 9-17 h
Helyszín: CEU, Nádor u. 9., Auditorium
Konferencia program
9:00 / Regisztráció
9:30 / John Shattuck, a Közép-európai Egyetem rektorának köszöntője
9:45 / Kovács András professzor bevezetője (Nacionalizmus … Tovább »
Egyedülálló együttműködés valósul meg Debrecenben a városvezetés és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszéke között. A város holokauszt emlékművére hallgatói pályázatot írtak ki, s a győztes pályaművet, Nagy Marianna alkotását meg is valósítják majd. Kovács Péter DLA és Sugár Péter DLA írása az Építészfórumon.
Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »
Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.
A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »
Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.
Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.
Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál
CSAK CSAJOK… – NŐK A POLITIKÁBAN, KULTÚRÁBAN, KÖZÖSSÉGBEN.
Purim hónapjában, Eszter ünnepe előtt megjelent a Szombat februári száma.
Izrael: Három női pártvezér – Shiri Zsuzsa
Mitől lesz Izraelben sikeres egy nő, ha a közélet alakításának szenteli … Tovább »
Interjú Gyurgyák Jánossal
Gervai András filmtörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál
Könyvbemutató
Ajánló széljegyzetek Kovács M. Mária könyvéhez
A numerus clausus Magyarországon 1920-1945.
„A Nagy-Magyarország Trianon-élménye semennyivel nem volt kevésbé traumatikus egy zsidó, mint egy nem zsidó családban”.
Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára
A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.
Április 18-án vasárnap emlékezett a magyar közélet a vészkorszakra. Idén aznap zajlott több mint tízezer ember részvételével az Élet Menete, s aznap rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt politikusok, egyházi vezetők, zsidók és nem-zsidó emlékezők egyaránt.
Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
Ma Belső-Erzsébetvárost hívjuk zsidónegyednek, pedig azelőtt sosem nevezték így. Egyrészt, mert bár nagyrészt zsidók lakták, nem kizárólagosan; másrészt, mert bár nagyrészt ott laktak a zsidók, de nem kizárólagosan. A Belső-Erzsébetváros történetét taglaló epizód után sorozatunk folytatásában Lipótváros, Újlipótváros, Újpest és Józsefváros zsidó arcával nézünk szembe.
„Jönnek ide a zsidauk, Izraelbül meg mindenhunnan, oszt megbíznak embereket a falubúl, hogy azok tartsanak rendet. Itt lesz mingyán a határba, a Szamos fele vivő úton. Szép a temető, gonduzva van. Nincs ott meggy ültetve… Sok vót itt a zsidau. Két temető is van. Minden zsidóul van a sírokra írva…”