“…hiába ültem a teli vörösboros üveggel a kanapén, sehogy sem sikerült kellőképpen lerészegednem.”

Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.

Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?

1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »

Bécsben mostanában újfajta hücpeség a divat. Az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részéről – hatvan évvel azután, hogy egykori nácik megalapították – mostanában egymást követik a zsidó választópolgárok megnyerését célzó gesztusok.

A párt vezetői úgy vélik, hogy a … Tovább »

Debrecenben nőttem fel, és még jól emlékszem a Rákóczi utcai pékségre, ahol majd félévszázada kora délutánonként felsorakoztunk.  Pontosan két órakor kezdték árulni a frissen sütött kétkilós gőzölgő kenyereket, mert hát a friss magyar kenyérnél nincs ízletesebb a világon! Erre … Tovább »

1956-ban közel 200 ezer magyar állampolgár menekült Nyugatra, és egyes becslések szerint legalább 15 ezer zsidó származású lehetett közöttük.

Az ötvenes években az egyházak szerepe Magyarországon minimális volt, és a menekülő magyarok meglepődtek amikor katolikus, protestáns … Tovább »

1956 decemberében Alfred Richmann a következő történetet osztotta meg a Daily Herald olvasóival[1]: a múlt hónapban

egy 24 tagú magyar zsidó csoport rontott be a hotelbe,

ahol a cikk szerzője bécsi tartózkodásakor lakott. Az éjszaka közepén érkezőket – egy 8 fős családot … Tovább »

A nácik elől elmenekült osztrák-zsidó író, Stefan Zweig száműzetésben eltöltött éveiről szóló életrajzi filmet nevezi Ausztria a legjobb idegen nyelvű film Oscar-kategóriájába.

A Vor der Morgenröte – Stefan Zweig in Amerika (Mielőtt felkel a nap – Stefan Zweig Amerikában) … Tovább »

Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy előadást tarthatok Schweitzer József emlékére, akit egyetemista koromban tanárunkként ismerhettem meg, és késõbb is tapasztalhattam munkáim iránti figyelmét, fordulhattam hozzá segítségért.1

Jelen kutatásomat a jeruzsálemi Yad Vashem Institute … Tovább »

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

Párbeszéd a párbeszédről – Wildmann János válaszát közöljük

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.

Bécsi … Tovább »

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Lőw Lipót egy kis morvaországi településen született, mégis a magyar nyelv és kultúra elkötelezett híveként és terjesztőjeként az egyik legnagyobb hazafivá, a magyar zsidóság reformkori szellemi vezetői közé emelkedett. Bár a szabadságharc leverése után letartóztatták, halálakor … Tovább »

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”