Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2011. február 28-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adta át hagyományos díjait. A díjazottak a magyar zsidó kultúra és oktatás területén végzett kimagasló tevékenységükért, a zsidó kultúra minél szélesebb körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért vehetik át az elismerést.

Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
 

Tévedésből egy holokauszt emlékművet koszorúzott meg Novák Előd. A jobbikos honatya az úgynevezett becsület napján, a náci katonák budapesti kitörésére való emlékezés kapcsán Karcagra volt hivatalos.

Tisztán csillogó szemű kereszténnyel beszélgettem múltkoriban. Filmekről esett szó, és mondtam, hogy szeretem Roman Polanskit. Összehúzta tisztán csillogó szemét, és megkérdte: a kis buzi zsidót, aki gyerekeket erőszakol?
 

„Feltaláltam a rövid élet titkát!” – e szavakkal állított be egyszer Darvas Szilárd a Ludas Matyi szerkesztőségébe. Sajnos, igaza lett: alig múlt ötven éves, amikor éppen ötven esztendeje meghalt- Költőként indult, később közkedvelt humorista és konferanszié lett. Humoreszkjein kívül filmforgatókönyvet, librettót is írt: számos népszerű operett átdolgozása szintén az ő nevéhez fűződik.

Elindult a Szuezi-csatornán a Földközi-tenger felé kedd hajnalban az a két iráni hadihajó, amely már napok óta várakozott a Vörös-tengeren – közölte a csatornát üzemeltető egyiptomi hatóság.
hirdetés
 

Ügyvédje által kedden felolvasott nyilatkozatában a 90 éves egykori lágerőr azt állítja, hogy a bíróság nem hajlandó tekintetben venni olyan dokumentumokat, amelyek az ártatlanságát igazolnák. Emiatt azzal fenyegetőzik, hogy két héten belül éhségsztrájkot kezd.
 

A Mazsihisz a házszabály olyan módosítását kéri, amely lehetővé teszi, hogy meg lehessen akadályozni az olyasmit, ami az Országgyűlés február 14-i ülésén történt, amikor Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője egy betiltott szervezet egyenruhájában jelent meg, majd az egyik kisebbség “elképesztő és indokolatlan népszaporulatáról” értekezett. A Mazsihisz közleménye az aznapi parlamenti történések közül hivatkozik arra is, amikor a Jobbik egy másik képviselője azt kiabálta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkárnak, hogy “nem találja a kipáját”. Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte “ez a zsidózás kategóriáját meríti ki”.
 

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására.
Tunézia után Egyiptomban is távozott az évtizedekig hatalmon lévő elnök.
Egyiptomban, a legnépesebb arab államban Mubarak rendszere erősen
korlátozta a demokratikus jogokat, ugyanakkor nem hagyta kibontakozni az
iszlamistákat. A stabilitást  Mubarak garantálta, személye pedig
garanciát jelentett az Izraellel kötött béke fenntartására. Az elnök
elmozdítása alapvető változásokat indíthat el a Közel-Keleten, mindez
hatással van Izraelre is.

Védelmére keltek a rendőrségi nyomozás alatt álló magyar filozófusoknak a nemzetközi akadémiai közösség tagjai – írta vasárnap a felsőoktatással foglalkozó University World News című brit szaklap. A globális felsőoktatással foglalkozó lapnak Heller Ágnes kijelentette: azért érik őket “ideológia zaklatásnak” nevezett támadások, mert baloldali beállítottságúak. A lap megjegyzi, hogy bár a filozófusok elleni nyomozás nagy felháborodást okozott az intellektuálisok között világszerte, a nyugati sajtó alig foglalkozott az üggyel.
 

Elhalasztották annak a két iráni hadihajónak az áthaladását a Szuezi-csatornán, amelyek hétfőre kértek engedélyt az egyiptomi hatóságoktól az átkelésre a Vörös-tengerről a Földközi-tengerre – közölte egy magát megnevezni nem kívánó iráni illetékes, de a halasztás okáról nem tett említést.
 

Arab forradalmak: nem számít, hogy mennyi a nemzetközi és az egyiptomi biztosíték, a regionális biztonság nem tehető ígéretek és utópiák függvényévé. Izrael szerint ezért kétélű kard lehet az arab “demokratizálódási hullám”. Legkevésbé fogja stabilizálni a térséget, sokkal inkább újabb konfliktusok gócpontja lehet.
 

Efraim Zuroff, a zsidókat üldöző nácik felkutatásával foglalkozó jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója hétfőn közleményben üdvözölte, hogy Budapesten háborús bűntett elkövetése miatt vádat emeltek Képíró Sándor volt csendőr százados ellen.

Megkezdődött a katonai puccskísérlettel vádolt katonatisztek büntetőügyének tárgyalása Törökországban. A vád szerint a hadsereg magas rangú tisztjei nyolc éve a török-görög viszály kirobbantásával akarták megbuktatni a kormányt. A 196 vádlott tagad, szerintük a vádak koholmányok.

Összesen negyvenezer sékelt (2,1 millió forintot) osztogatott szét társainak az iskolaudvaron egy kisfiú Izraelben – a pénzt édesapja matraca alatt találta.
 

A németalföldi törvényhozás nagy többsége támogatja Izraelt és arra sürgeti az Uniót, hogy ne fogadja el az egyoldalú palesztin állam kikiáltását, mert az nem szolgálja a hosszú távú béke céljait.
 

Vona Gábor előzőleg azt kérte számon Orbán Viktoron, hogy “szánalmasan tetszeni akarnak Izrael urai előtt”.
 

A nyugati típusú demokráciát a felső-középosztály és az értelmiség egy része preferálja – talán. De ők is hasadt lelkűek, mert a nemzeti/etnikai/civilizációs sérelmi politika körükben is erős. A Mubarak-ellenes tüntetők jócskán skizofrén helyzetben vannak: látják, hogy országuk egyre jobban lemarad a nyugati világtól, de a nyugati világ értékeit zászlajukra tűzni nem merik, nem akarják. A nyugati találmányok (Internet, mobiltelefon) segítségével szervezett tüntetéseken nyugati nívójú hatékony kormányzást követelnek, a nyugat alapértékei nélkül, egy nyugatbarát autoriter rezsim ellenében.
 

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.