„A Mazsihisz több hatáskörét átruházta a kongresszusra”

Írta: Szegő Péter  - Rovat: Politika

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

Mivel a Kongresszus érdemi munkáját a bizottságok végzik, fontosak voltak az ezek egyéves munkájáról szóló beszámolók.

A Kegyeleti Bizottság nevében fölszólaló Siklósi Vilmos azt mondta: néha olyan állapotok vannak a zsidótemetőkben, hogy ha az ember megtalál egy sírt, utána GPS-szel be kell jelölnie, hogy legközelebb is megtalálja. Egy többéves program keretében föl kéne térképezni ország összes zsidótemetőjét – javasolta. A bizottság elnökeként hozzászóló Streit Sándor – aki egyben a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke – megjegyezte, hogy egységes temetői adatbázis még nincs, de a cél az, hogy legyen. Emellett igyekeznek a temetői károkat – akár szélvihar, akár vandalizmus eredményezte azokat – kijavítani. A Kosher Power nevű szervezetet képviselő Holländer Máté – a közgyűlésen messze a legfiatalabb hozzászóló – szervezete nevében segítséget ajánlott a Kegyeleti Bizottságnak: a temetői adatbázis összeállításához szervezete aktivistái fotózni és filmezni fognak, ingyen.

Turai János, a Külügyi Bizottság tagja elmondta: fölvették a kapcsolatot a történelmi Magyarország zsidó hitközségeivel. Jelenleg egy, a frankfurti repülőtéren megnyitandó soá-kiállításon dolgoznak, melynek anyaga utóbb elkerül Aradra és Ungvárra is.

Rengeteg ötlete van a Kulturális Bizottság tagjainak, melyeket szeretnének a széles nyilvánosság elé tárni – hangsúlyozta Kirschner Péter, a bizottság – és egyben a Mazsike – elnöke. Hozzátette: az általa vezetett bizottság különböző pályázatokat bírált el. Csatlakozva Turaihoz, közölte: programokat szerveznek Kárpátalján. „Ott a múlt, itt a jelen és a jövő” – fogalmazott.

Erdélyi Miklós, a MZSK Antiszemitizmus Elleni Bizottságának tagja arra hívta föl a figyelmet, hogy Szegeden Horthy-szobrot kívánnak állítani, s ebben élen jár a Kereszténydemokrata Néppárt. A nagy fölháborodással fogadott információ arra sarkallta a közgyűlést, hogy fölhatalmazta az Antiszemitizmus Elleni Bizottságot a szoborállítás elleni föllépésre. „Lépnünk kell, hogy ne álljon Horthy Miklós szobra Szegeden” – mondta Feldmájer Péter.

A záróbeszédben történelmi időkről beszélő Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök közölte: az MZSK nagyon jó kezdeményezés, amelyet tovább kell vinni. Arra kérte a Magyar Zsidó Kongresszus bizottságait, hogy aktivizálják magukat, mert jelenleg csak az MZSK elnöksége működik látható módon. Hozzátette: fél éven belül teljes tisztújítás lesz a szervezetben. Úgy folytatta: a Mazsihisz több hatáskörét – például számos esetben tízmilliós összegek fölötti rendelkezést – átruházta az MZSK-ra, illetve annak bizottságaira.

*

Az ülésen felszólalt Izrael nagykövete, Aliza Bin-Noun asszony, aki üdvözölte a kongresszus munkáját, majd politikai helyzetértékelést adott. Ebből a Magyarországra vonatkozó részeket idézzük.

Az előző kormány idején Magyarország az egyik leginkább Izrael-barát államnak számított Európában – szögezte le. Így például Genfben azon hat, New Yorkban pedig azon tizennyolc állam egyike volt, amelyek az (Izrael gázai katonai akcióját elítélő) Goldstone-jelentés ellen szavaztak. (A tolmács Goldstone-t lefordította Goldstein-re – Sz. P.)

A két ország jó kapcsolatai változatlanok, ezt Dan Meridor izraeli miniszterelnök-helyettes februári látogatása is bizonyítja. Meridor kétnapos útja során találkozott a kormányfővel, mindkét miniszterelnök-helyettessel, a külügy- és a belügyminiszterrel, továbbá előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia két intézményében is.

Bin-Noun asszony emlékeztetett, hogy a római időktől éltek zsidók ebben a régióban, akik nagyon sokkal járultak hozzá a magyar kultúrához. Ugyanakkor a Soá, a zsidóság legsötétebb korszaka „rányomja a bélyegét a két ország közti kapcsolatra”. Hangsúlyozta: minden év áprilisától júliusáig rendszeres vendége az ezzel kapcsolatos megemlékezéseknek.

Úgy folytatta: azt hittük, hogy a világ tanult az elmúlt hetven év történelméből. De az elmúlt három évben, mióta ő Izrael budapesti nagykövete, a szélsőjobb megerősödött Magyarországon, és az egész világon is. Izrael ugyanakkor örömmel fogadja, hogy a magyar kormány elítéli az antiszemitizmust és elkötelezi magát a Soá iskolai oktatása mellett. Arra hívta föl a figyelmet, hogy Orbán Viktor január végén a Jediot Ahronot c. izraeli lapnak „nagyon pozitívan nyilatkozott ezekről a témákról”.

A nagykövet ugyanakkor figyelmeztetett: az izraeli üzletemberek elleni megnyilvánulások „nagyon sokszor majdhogynem a gyűlöletbeszéd” szintjét érik el. Ez negatívan hat a magyarországi befektetésekre.

támogatás