Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Parlagon hagyni jó!

A Tóra-hű zsidóság online hangja, a Matzav.com videóján látható, hogy Rabbi David Lau főrabbi a legfelső rabbinikus bíróság jelenlétében szimbolikusan eladja Izrael földjét egy nem zsidó fiatalembernek. Megoldódott az arab-izraeli területvita? Nem, csak … Tovább »

A salgótarjáni gettóban volt iskolaigazgatója, földrajztanára vette le a lány kezéről az órát. Közben ezt mondta: „Zsuzsám, rendelet van. Zsidónak nem lehet karórája. Nem is lesz már rá szükséged!”

Törökország felszólította az Egyesült Államokat, hogy további légitámadásokkal akadályozzák meg a szíriai Kobane elestét. Eközben a határhoz felvonult török hadsereg egy lépést sem tesz, ami a kurd védőket segítené. Erdogan inkább az Aszad-kormányt buktatná meg.

Emlékkonferencia

Virtuális kiállítás és konferencia a Holokauszt Emlékközpontban

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

A múlt heti ENSZ-közgyűlésen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hiába próbálta az iráni atomprogramra terelni a szót, a világ vezetői éppen Irakkal, Szíriával, de leginkább az IS szélsőségeseivel voltak elfoglalva. Pedig az izraeli hírszerzés jelentései szerint Irán éppen … Tovább »

A moszuli főmecsetben 2014. június 29-én egy fekete ruhás alak Mohamed próféta utódának, az új kalifátus fejének nyilvánította magát. Pár héttel később az észak-iraki város keresztényei (a térség egyik legősibb vallási közössége) tömegesen menekülni kezdtek, miután ultimátum elé állították őket: vallási adót fizetnek, áttérnek az iszlám hitre vagy meghalnak. Mindezek az események abba a konfliktussorozatba tagolódnak, melynek szembenálló felei az európai gyarmatosítók első világháborút követő területfelosztásának átalakításán ügyködnek. Maga a kalifátus kifejezés azonban régebbi időket idéz. Michael Wood, a Manchesteri Egyetem professzora fejti ki véleményét.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

A Népszabadság szeptember 26-i számában Köves Slomóval készített interjút Czene Gábor. Az újságírói kérdésekre adott válaszok több helyen is pontosítást igényelnek. Dicséretes, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felismerte: „nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag … Tovább »

avagy: lehetséges és lehetetlen választások

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Előadások helyett sörözéssel és városnézéssel kellett beérniük azoknak a külföldieknek, akik a National Policy Institute (NPI) által meghirdetett fajvédő konferenciára érkeztek Budapestre. Az eseményt a hatóságok szabotálták el, pénteken az amerikai főszervezőt és egy francia társát lekapcsolták, de a többiek itt tartózkodását is megkeserítették. A csalódott résztvevőkre a búcsúbulijukon, egy belvárosi pubban találtam rá vasárnap este.

– őszi tűnődés halottról és élőről –

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Jom kipurt a nem vallásos zsidók közül is sokan megtartják. Nincsenek ezzel másképp a zsidó sportolók sem. Nekik azonban sokszor komoly dilemmát okoz, ha egy fontos verseny éppen jom kipurra esik.

Nem foglalkozik Schmidt Mária kritikájával Lázár János. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a csütörtöki Heti Válaszban is bírálta a minisztert, amiért tanácsadónak nevezte ki Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját.

Schmidt Mária szerint a kinevezéssel Lázár … Tovább »