ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vas­madarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »

Beszélgetés Pálos Antal páterrel
– Aligha gondolhattuk volna 1945-ben, hogy bármelyikünknek is újabb keserves megpróbáltatásokat, igazságtalanul, gonoszul ránk mért szenvedéseket kell még sokáig elvi­selnie.
– A börtönökben, azokban a ké­sőbbi években – mondja Pálos An­tal … Tovább »

Az elvettetés ideológiája szerint (ami az Újszövetséggel sem bizonyít­ható valójában) van – illetve volt egy régi, testi, engedetlen, hitehagyott, lelkileg vak Izrael, amely foly­tonosan megszegte az Istennel kötött szövetséget, a különböző csapások el­lenére sem tért meg, küldetését … Tovább »

Előszó egy készülő könyvhöz
AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a har­madik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”.
Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lo­vasról, … Tovább »

Tavaly szeptemberben Si­mon Peresz izraeli pénzügyminiszter azt mondta Ame­rikában, hogy a legközelebbi három évben százezer szov­jet zsidó bevándorlására szá­mítanak az izraeli szakér­tők. Walter Ruby, a Jerusa­lem Post munkatársa, visszatérve háromhetes szov­jetunióbeli útjáról, … Tovább »

Egy levél Jeruzsálemből (közölte a The Jerusalem Post International Edition, 1990. március 10., 1531. sz.)
„Arafat helyettese, Abu Ijad egy sajtókonferencián kijelentette: ,a PFSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy a fegyveres harcot a megszállt területeken túlra is kiter­jessze’.
Legjobb … Tovább »

A dél-afrikai zsidók helyzete
NELSON MANDELÁNAK, az Afri­kai Nemzeti Kongresszus (ANC) ve­zetőjének szabadon bocsátása ve­gyes érzelmeket váltott ki a zsidó­ságból Dél-Afrikában. Nem mintha az ottani zsidók nem támogatták volna fenntartás nélkül, hogy az oly sokáig elnyomott … Tovább »

A temetőben többen vannak, gondozott parkban, árnyas fák alatt pihennek az ősök. A legfrissebb sírhalom két éve dom­borul, de található itt az I. vi­lágháborúban a Vaterlandért el­esettek emléktáblája, még több az olyan sírkő, amelyen az idő olvashatatlanná koptatta a rá­vésett … Tovább »

1989. novemberi számunkban – Randolph L. Braham professzor Midstream-beli tanulmánya alap­ján – már portrét adtunk Pásztor Lászlóról, aki úgy vergődött jelen­tékeny rangra a republikánus ame­rikai elnökök kelet-európai döntései­nek előkészítésében, hogy a negyve­nes években … Tovább »

ELEMÉR MONDTA egyszer: Laci­kám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyen­ge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »

Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidók­ról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határoz­ták, (hogy a Magyarország és kap­csolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »

Amint legutóbbi számunkban már beszámoltunk róla, 1990. április 1-jén a budapesti Goldmark-teremben újjáalakult a Magyarországi Cionista Szövetség, mely a hozzá csatlakozott tagszervezetek csúcsszerve (akik te­hát tagjai akarnak lenni, egyénileg ezek valamelyikéhez csatlakozhat­nak).
Az … Tovább »

Régóta izgat ez a kérdés? Ezelőtt vagy tíz évvel kísérletiképpen fel akartam adni egy fiktív gyászjelentést, mélyben a temetés helyéül a rákoskeresztúri zsidó temetőt tüntet­tem fél. Udvariasan közölték, hogy ez a kitétel nem szerepelhet a gyászjelentésben. Megtudtam azonban, … Tovább »

1.
„Tehetetlen szemtanúi vagyunk annak, hogy megnyomorítják nem­zetünket Erdélyben … Most talán átélhetjük azt, amit átélhetett egy örmény vagy egy zsidó. Azt a ki­szolgáltatottságot, azt a tudatot, hogy kivert eb módján nem va­gyunk biztonságban saját szülőföl­dünkön … Tovább »

A NYOLCVANAS ÉVEK DERE­KÁN a rendőrség megneszelte, hogy budapesti zsidók három magánla­kásban is rendszeresen összejönnek és zsidó témákról beszélgetnek, ne­tán gyertyát is gyújtanak, sőt, ami a leggyanúsabb, Izraelből jött ven­dégeket is fogadnak. A házigazdákat és … Tovább »

ELÉRKEZETT AZ IDEJE, hogy el­áruljam: mi néhányan, akik 1988 januárjában-februárjában összeszövet­keztünk a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létrehozása érdekében, kezdettől fogva kettős játékot űzünk. Ennek oka, hogy szervezkedésünk kezdetén még a kádárista MSZMP pártállam, … Tovább »

Márkus László: Magyarságtudatom „zavarairól”
G. Gy.: A magyar politika és a cionizmus
Mit jelent ma a cionizmus?
A Magyarországi Cionista Szövetség programtervezete
Magyar cionizmus
A cselekvés szavai héberül
Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált … Tovább »

A szöveget 1984 májusában az ún. nemzeti tudat tudományos konfe­rencián olvasta fel Csurdi Sándor (kényszernyugdíjazásom miatt).
Közlését az ÉS-től az Új Kelet-ig minden sajtótermék eddig elhárí­totta.
A NEMZETI ÉRZÉSSEL és az ide­genben (bárhol) élő magyar testvé­reink … Tovább »