Összesen 1,291 találat (1001 - 1020) a(z) Hagyomány rovatban.
Mózes második könyve, a Kivonulás első fejezetében találkozunk először Mózessel, aki az ötödik könyv végéig „velünk marad”. József halálától Mózes születéséig száz esztendő telt el, eközben Jákob családja néppé növekedett. Hogyan lett milliós nép egyetlen családból, száz év alatt?
„Midőn közeledtek Izrael napjai a halálhoz, akkor hívatta fiát, Józsefet és mondta neki: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben, tedd, kérlek, kezedet csípőm alá, hogy cselekszel velem szeretetet és hűséget: ne temess el kérlek, Egyiptomban.” (1Mózes 47, 29). József valóban felviszi Jákob földi maradványait az Ígéret Földjére.
Jákob fiai már indulnának vissza Kánaán földjére, de József „visszatartja” a legkisebbik testvért, Benjámint. „Ekkor Júda József elé lép” és elmondja, hogy mit jelentene ez öreg apjuknak, Jákobnak: „midőn eljövök szolgádhoz, az én atyámhoz és a fiú nincs velünk az ő lelke pedig össze van kötve lelkével” (1Mózes 44, 30).
A fejezetben Jákob gyászáról és az egyiptomi gabonavásárról esik szó. Mikor József halálhírét hozzák, Jákob szabályszerűen betartja gyászt, mert Isten eltitkolja előtte a valóságot. Jákob nem boldogul egykönnyen az élet csapásaival, bajaival:
„És Jákob lakott apja országában, Kánaán földjén” (1Mózes 37, 1). A héber „vájésev” szó, ómen-szerű kifejezés, jelentése: (és) élt, ült, lakott. Hallatára, első pillanatban békét, nyugalmat, biztonságot feltételezünk, mégis mögötte van a rossz, a fájdalom, a veszteség.
„És küldött Jákob követeket maga előtt Ézsauhoz, az ő testvéréhez” (1Mózes 32, 4). Miért fél ennyire ikertestvérétől? Talán „bűntudatot” érez, hogy ellopta tőle az elsőszülöttség jogát? Nem, Jákob csak az atyáknak tett Ígéretre gondol. Az Ézsauval való találkozás előtti éjszaka sorsdöntő.
„És elhagyta Jákob Beer-Sevát és Horonba ment. Elérkezett egy helyre és meghált ott, mert lement a nap, vett a hely köveiből és a feje alá tette; és lefeküdt azon a helyen. És álmodta, hogy íme, létra áll a földön, a teteje az eget éri; és íme, Isten angyalai föl és alá járnak rajta”
„És volt, midőn megöregedett Izsák, elhomályosodtak szemei, hogy nem látott és szólította Ézsaut, az ő nagyobbik fiát” (1Mózes 27, 1).
A „Sára élete” című fejezetben vajmi kevés szó esik Sára életéről. A családi sírbarlang megvásárlása, és Sára temetése után megtudjuk, hogyan gondoskodik az idős Ábrahám, Izsák feleségről.
A vájérá, Izsák születésének ígéretével kezdődik: „és megjelent neki az Örökkévaló Mámré tölgyeinél”, és az immáron harminchét éves „fiú” feláldozásával végződik, az ákédá történetével.
A „menj el” fejezet egy paranccsal és ígérettel kezdődik, „És mondta az Örökkévaló Ávrámnak: menj el a te országodból, a szülőföldedről és atyádnak házából abba az országba, melyet neked mutatok.
Talán nincs még egy olyan kifejezés, melyet progresszív zsidó körökben egyidejűleg annyira szeretnének és utálnának, mint a “tikkun olam”.
Ez a kifejezés, melyet általában a „világ helyreállításaként” fordítanak, egyesek számára motivációt jelent, hogy bekapcsolódjanak … Tovább »
„… javíts a sertés reputációján!Elsőre talán szokatlanul hangzik megoldás gyanánt egy, nevezzük nevén, disznót népszerűsítő javaslat, de mielőtt elmennénk mellette, emlékezzünk meg e hányattatott sorsú állatot ért támadásokról. Mi a bűne?”
Bölcseink három dologra … Tovább »
Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészachot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rabszolgái, követtük Mózest az ismeretlenbe, a sivatagba, fel egészen a Színáj hegyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.
A széder átformált … Tovább »
Chaim Levi
Miért Pészach az ünnepek koronája?
A zsidó ünnepek és örömteli összejövetelek közül kétségtelenül Pészach széder-estje a legnépszerűbb: a legkülönbözőbb hátterű zsidók igyekeznek részt venni a szertartáson – és még a hagyományos zsidó életformától … Tovább »
A zsidó filozófiával összefüggő kérdések elején az a kérdés áll, hogy mi a viszonya a zsidóságnak a filozófiához. A kérdésfelvetés azért sem mesterkélt, mert a zsidóság viszonylag későn kapcsolódott be az i. sz. 6. századától elinduló filozófia vérkeringésébe. Nagyon … Tovább »
Beszélgetés Katz Éliás volt pozsonyi főrabbival
Kérem, meséljen a családjáról!
A családom Német- és Morvaországból származik. A dédnagyapám szefárd volt, toscanino, viszont a család ortodox askenáz lett; nagyapám is, édesapám is a pozsonyi jesivában tanult. Úgyhogy, … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk abból a vitából, amely a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesületének internetes levelezési listáján* zajlik karácsony-hanuka témakörben. A vitát az alább elsőként közölt hozzászólás indította el. Az eszmecsere résztvevőinek nevét elhagytuk, … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
Első ránézésre különös számot tart kezében az olvasó…
Lapunk mindig is nagy szükségét érezte annak, hogy a magyar zsidó szellemi univerzum összes létező hangját megszólaltassa. A magyar zsidóság érzékelhetőbb része (főleg a II. világháború után) – különféle történelmi … Tovább »