„… javíts a sertés reputációján!Elsőre talán szokatlanul hangzik megoldás gyanánt egy, nevezzük nevén, disznót népszerűsítő javaslat, de mielőtt elmennénk mellette, emlékezzünk meg e hányattatott sorsú állatot ért támadásokról. Mi a bűne?”
Bölcseink három dologra … Tovább »

Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészachot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rab­szolgái, követtük Mózest az ismeretlen­be, a sivatagba, fel egészen a Színáj he­gyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.
A széder átformált … Tovább »

Chaim Levi
Miért Pészach az ünnepek koronája?

A zsidó ünnepek és örömteli összejöve­telek közül kétségtelenül Pészach széder-estje a legnépszerűbb: a legkülön­bözőbb hátterű zsidók igyekeznek részt venni a szertartáson – és még a hagyományos zsidó életformától … Tovább »

A zsidó filozófiával összefüggő kérdések elején az a kérdés áll, hogy mi a viszonya a zsidóságnak a filozófiához. A kérdésfelvetés azért sem mesterkélt, mert a zsidóság viszonylag későn kap­csolódott be az i. sz. 6. századától elin­duló filozófia vérkeringésébe. Nagyon … Tovább »

Beszélgetés Katz Éliás volt pozsonyi főrabbival

Kérem, meséljen a családjáról!

A családom Német- és Morvaország­ból származik. A dédnagyapám szefárd volt, toscanino, viszont a család ortodox askenáz lett; nagyapám is, édesapám is a pozsonyi jesivában tanult. Úgyhogy, … Tovább »

Az alábbiakban részleteket közlünk abból a vitából, amely a Zsidó Fiatalok Ma­gyarországi Egyesületének internetes levelezési listáján* zajlik karácsony-hanuka témakörben. A vi­tát az alább elsőként közölt hozzá­szólás indította el. Az eszmecsere résztvevőinek nevét elhagytuk, … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

Első ránézésre különös számot tart kezében az olvasó…

Lapunk mindig is nagy szükségét érezte annak, hogy a magyar zsidó szellemi univerzum összes létező hang­ját megszólaltassa. A magyar zsidóság érzékelhetőbb része (főleg a II. világháború után) – különféle történel­mi … Tovább »

„Az izraeli főrabbinátus a zsidó nép szerencsétlensége” – jelentette ki Eric Yoffie rabbi, az amerikai reformzsidó­ság legnagyobb szervezetének vezetője ez év májusában. A szavai nyomán tá­madt felzúdulást látván Yoffie rabbi megismételte szavait a Forward hasáb­jain: a főrabbinátus, … Tovább »

Ros Hásáná-i gondolatok

Ezekben a napokban lépünk az 5758. esztendőbe. Hagyomá­nyunk szerint Ros Hásánákor nemcsak az új év kezdetét, de a Világ teremtésének évfordulóját is ünne­peljük. Mind a zsidó, mind más ősi kultú­rák újévi szokásai az idő újrakezdésének vágyát … Tovább »

Miért imádkozunk anyagi jólétért?

A Ros Hásáná-i imarend olvasá­sa közben feltűnhet, hogy szá­mos olyan ima található a litur­giában, amelyben anyagi java­kért fohászkodunk az Örökkévalóhoz. Ilyen például: „az élet, az áldás, a békes­ség és a jó megélhetés könyvében … Tovább »

A nemzedékek romlása köz­helyszerű igazsága már a másfél ezer éve lezárt Talmudnak is. A tény, hogy még zsidóként tekintünk és tekinthetünk magunkra, aligha a mi érdemünk.

Nem kevésszer hallani manapság, hogy önmagukat felnőtt fejjel újrafogal­mazók megcsillanó szemmel … Tovább »

Kinek írnak ma jiddis könyve­ket? Egyrészt világi, más­részt (nagyon) vallásos olva­sóközönségnek. A világi ol­vasóközönség nagyobb része 70 év fe­letti, többnyire Kelet-Európában szüle­tett, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általá­nos … Tovább »

„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egy­szer egy vibráló intellektuális, politikai és ideoló­gia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »

avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon

Spira Cvi Elimelech, a világ­hírű tudós és rabbi, aki a csa­ládfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbi­széket, s új hitközségében … Tovább »

Az 1695-ben megjelent Amsz­terdami Haggádához egy ki­hajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvo­nalát és Izrael országát ábrázolja. Még­sem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »

1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-euró­pai zsidó kultúrával foglalkozó ta­nárunk, Rékai Miklós vezetésével lét­rehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanul­mányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »

Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »

Purim

A karvezetőnek „A hajnali szarva­sünő” dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter név­nek ez a jelentése. Miért hasonlították Esztert a hajnalcsillaghoz? Mert amikor a hajnalcsillag előbukkan napkeltekor, fo­kozatosan tűnik elő. … Tovább »

Háború és/vagy béke

Januári számunkban egy orto­dox, egy konzervatív és egy re­formzsidó szerző írásával próbál­tuk a három irányzat vallási ál­láspontját illusztrálni – elsősor­ban a hagyományhoz való viszo­nyukkal kapcsolatban. Az aláb­biakban politikai küzdelmeikről … Tovább »