Összesen 1,208 találat (1061 - 1080) a(z) Hagyomány rovatban.
THE WHITE HOUSE
WASHINGTON
Rosh Hashana, 1993
Rosh Hashana is a time of reflection and hope — thoughtful reflection on the year just past and hope for a good year to come.
The days between Rosh Hashana and Yom Kippur are the most solemn of the Hebrew calendar. But in the midst of heartfelt … Tovább »
Pirkadatkor egy aggastyán óvatosan odalép a Boszporusz partjához. Rövid ideig időzik ott: a tenger felé fordulva mormol valamit, megdörzsöli arcát, majd égre emeli tekintetét, hogy megpillantsa a nap első sugarait. Ugyanolyan csendben távozik, ahogy jött. Az általa elmormolt szavakat, … Tovább »
Csekélység, egy szimhesz-tojre a rizsini cáddiknál! Rizsin valóságos királyság volt. Ékességes királyság. Ott sokkal inkább, mint bárhol másutt, valósággá fordították, ami „pószekban” áll: „Ze kéli v’ánvéhú” Ez az én I-tenem és őt dicsérem” -, ami annyit tesz, … Tovább »
Számon kérik majd az embertől mindazt, amit a szeme meglátott, és mégsem evett belőle.” (Palesztinai Talmud, Kiddusin 4:12)
Elméleti háttér
A zsidó vallástörvény szabályai és erkölcsi alapelvei csak akkor hitelesek és érvényesek, ha isteni kinyilatkoztatáson: az írott és … Tovább »
Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről
Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »
Kóser kolbászüzem
VII. Kazinczy u. 41.
Az árak lkg-ra
Szalámi (liba)
800,-Ft
vonatkoznak
Szalámi (pulyka)
880,-Ft
Párizsi (marha)
480,-Ft
Rakott nyelv(marha)
880,-Ft
Marhanyelv
880,- Ft
Főtt marhaszegy
880,- Ft
Főzőkolbász
480,- Ft
Sóletba való … Tovább »
Helye
Jellege
Felügvelete
Tulajdonosa
Telefon
Nyitvatartás
Megjegyzés
VI. Eötvös u. 6.
hússzék
Budapesti Zsidó
Hitközség
Rabbiság
Budapesti Zsidó Hitközség
1423-277
kedd, szerda,
csütörtök
7-12-ig
(előjegyzésre is) marhahús, csirke, … Tovább »
Igen tisztelt Főszerkesztő úr!
Köszönettel vettem a részemre megküldött „Frőhlich cukrászdával” kapcsolatos riportot, majd az azt követő levelet, amelyekre vonatkozóan az alábbiakat kívánom tudomására hozni.
Mint a Budapesti Ortodox Hitközség elnöke a riportban és a levélben … Tovább »
A konkurrenciaharc tisztességes és kevésbé tisztességes eszközei a legkülönbözőbb formáiban jelen vannak a kóser étkeztetés területén is. A piac szűk, ám a kínálat is szegényes, a kóser konyhák küzdenek a vásárlókért. Főleg igaz ez az egykori pesti gettó területére, ahol … Tovább »
A Klauzál téren szó szerint értik a régi mondást, miszerint jó bornak nem kell cégér. Mert a bor itt valóban jó (tudják ezt a környéken lakó nem zsidó borivók is), a cégér pedig? Található ugyan egy kopott tábla a bejárat mellett, ám betűit talán már évekkel korábban kiégette … Tovább »
„Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése, Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet… Reméljük, hogy ha a kasrutra Isten segítségével egyre növekvő igény mutatkozik, az a hitközségeket, … Tovább »
A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is beletartozik a készétel kategóriába, s ezek sajátos, egyedi kasrut követelményeket támasztanak. Különösen … Tovább »
A véletlen hozta úgy, hogy az ortodoxiáról szóló szeptemberi összeállításunk után egy hónappal állt össze régóta készülő mellékletünk, mely a magyarországi kasrut-helyzettel foglalkozik.
Az étkezésre vonatkozó szabályrendszer a hagyományhű életmód szerves részét képezi, … Tovább »
Ez év áprilisában érkezett Angliából a szlovák fővárosba BARUH MYERS rabbi, hogy újjáéledő kile élére álljon. Vele készített a Szombat számára interjút a nyáron a Progress East Hírügynökség munkatársa.
-Myers Úr! Mi késztette arra, hogy Angliából Pozsonyba jöjjön … Tovább »
Egy újholdas éjszakán alászállott az égi birodalmakból egy „mággid”, egy tanítóangyal és belépett a Rabbi kamrájába, akit a korabeliek „Diadémnak” és „Koronának” meg „Lobogó Tűznek” és „Egyedülinek” neveztek. Az angyalt azért küldték oda, hogy a Rabbi előtt … Tovább »
Az 1075-ben, Toledóban született Juda Halévi a hispániai fénykorszak kiemelkedő költője és filozófusa, a zsidóság érzelmi és értelmi világának alkotó kifejezője. Szentföldre zarándoklását hosszú töprengés előzte meg, s ezt a kételkedést-meditációt tartalmazza Kuzari című … Tovább »
Így tanította rabbi Tachalifa, Rabbanáj Hozáá fivére: Az ember minden tápláléka kiszabatik1 számára Ros haSanatól Jóm haKipurim-ig, kivéve a Szombat, az ünnepnapok és fiainak Talmud-Tórai kiadásait, aki csökkent2, annak csökkentik, s aki hozzátesz3, annak megtoldják. (Bécá 15,16) … Tovább »
„Jámim noráim”, azaz „Félelmetes napok” ez a címe annak a könyvnek, amiben Ágnon több mint ezer könyvből gyűjtötte össze mindazokat a szokásokat, midrásokat, aggádákat, amiket a tíz bűnbánati nap teljességéhez illő (volna) tudni, és mint előszavában írja eltekintett … Tovább »
Ahogy a moszkvai főrabbi látja
A Progress East Hírügynökség munkatársa a Szombat kérésére exkluzív interjút készített Adolf Sájevics moszkvai főrabbival. A főrabbi tanulmányait még abban az időben végezte, amikor az orosz rabbiképzés a budapesti Rabbiképző Intézetben folyt. … Tovább »
Mi legyen a magyarországi zsinagógákkal? Zsinagógáinkkal, amelyeket már nem használnak; amelyek a második világháború, a Holocaust vagy az 1950-es évek óta üresen állnak, romlanak, pusztulnak. Amelyeket méltatlan célokra vettek igénybe, netán bontásra ítéltek. A magyar zsidóság … Tovább »