Összesen 1,308 találat (1101 - 1120) a(z) Hagyomány rovatban.
Tudnivaló, hogy a nagy Jehuda Löw ben Becalel addig tartózkodhatott ezen a földön – nem tudni, jutalomból vagy büntetésképpen -, ameddig minden gondolata a Tóra körül járt. A rabbi egész életét a Törvény tanulmányozásának szentelte, minden, amit tett vagy mondott, csak e szélesebb … Tovább »
MI ADJA A TANACH egységét, szentségét? Erre a kérdésre irányítja figyelő tekintetünket Purim és az ünnep mítosza, az Eszter könyve. E kérdés sokkal nagyobb erővel merül fel Purim kapcsán mint bármely más olyan ünnepen, melynek gyökere a megtörtént, a múlt és az „…és … Tovább »
A PIDJON HOBEN: az első- szülött fiú kiváltása. A Tórában leírt micve lényege, hogy a lényegében kohénnak számító gyermeket (a papi nemzetség feladatait korábban az elsőszülött fiúk látták el) harmincnapos korában, amikor túljut élete egyik legkiszolgáltatottabb, legveszélyeztetettebb … Tovább »
A lubavicsi haszid közösség (lapunk 1993. decemberi számában részletesen írtunk róluk) körében egyre terjed az a nézet, amely szerint a fél éve elhunyt, nagy tiszteletnek örvendő Rebe mégis a Messiás volt, és így hamarosan várható föltámadása. Hogy mekkora az ebben hívők, illetve … Tovább »
(Válasz egy körkérdésre)
ÖNÖK AZT AKARJÁK TUDNI, hogy szerintem mit kellene tennünk, hogy megadjuk a Tízparancsolatnak azt az erőt és érvényességet, mellyel manapság már nem rendelkezik.
Véleményem szerint két tény határozza meg a Tízparancsolat történelmi jelentőségét … Tovább »
A HOMOSZEXUÁLISOK egyenjogúságot követelő mozgalmai, a nőkön elkövetett nemi erőszak teljesen eddiginél sokkal szigorúbb szankcionálása, az AIDS rémképének hatása a szexuális életre: a 60-as évek szexuális forradalma után ezek a problémák is nagyságrendileg hasonló horderejű … Tovább »
ÍGY IS NEVEZHETNÉNK az amerikai zsidóság konzervatív* ága által készített tanulmányt, amely arra szólít fel, hogy alapjaiban kell újra vizsgálni a homoszexualitással kapcsolatos meglévő tiltásokat, hogy Isten szemében mi számít és mi nem „ utálatosnak”. Az egy tucat rabbiból … Tovább »
Az alábbi írás, műfaját tekintve, nem esszé, nem publicisztika. Egy dróse az, amit most a tisztelt olvasónak kínálunk. A dróse – eleink számára magától értetődő, zsinagógába nemigen járó mai nemzedékünknek ismeretlen szó – templomi prédikáció, szentbeszéd, a rabbi intő, … Tovább »
A zsinagógamentés stációi
„NEM TUDOM, HÁNY TEMPLOMOT ADOTT EL AZ 1989 előtti vezetőség, de számuk a százas nagyságrend körül lehet” – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója. Az „eladás” szón itt nagy … Tovább »
RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
„Áldassál Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt parancsaival és megparancsolta nekünk, hogy meggyújtsuk a Chanukka gyertyát.”
Így hangzik az áldás, melyet, a nyolcnapos ünnep minden egyes napján a gyertyagyújtás előtt mondunk. Az áldás első része … Tovább »
A Szim Salom budapesti reformzsidó közösség vezetője, Kelemen Kata Londonba utazott, hogy a Leo Baeck College hallgatójaként folytassa judaisztikai, s megkezdje rabbinikus tanulmányait.
A Szombat márciusi számában megjelent interjúban, mely a Szim Salomról szólt, kérdésünkre: vajon … Tovább »
Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1847-1992. A szerző hagyatékából sajtó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Budapest 1993, 417 oldal).
Valójában fáradságot, időt és anyagiakat sem kímélve jelentette meg a … Tovább »
(Nagyünnepi mahzor. Fordította és magyarázta: Dr. Krausz Fülöp. III. rész: Kol-Nidre estjére. [Az 1942. évi debreceni kiadás hasonmás kiadása] Masvoret Avot Alapítványi Iskola és az M & G. Memóriái Foundation 1993. 144 oldal, ár nélkül.)
Családunkban, egy falusi zsidó családban … Tovább »
Az utóbbi időben felvettem azt a szokást, hogy elmondom a káddist, a zsidó búcsúimát, a keresztényekért is. Ez talán szokatlannak tűnik, de nincs szükségem ésszerű magyarázatra, hogy megindokoljam, miért terjesztem ki ezt a hagyományos zsidó családi szokást nem-zsidókra. … Tovább »
A háború előtt 120 000 zsidó élt Kárpátalján. Ma 5000 sincs e Holocaust-sújtotta területen, és a megmaradtak is nyomasztó identitászavarban szenvednek.
A diktatúra hatása alatt ellehetetlenült vallási élet most, a deportálások 50. évfordulóján ismét feléledni látszik, … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Ros háSáná traktátus 1. fejezetének 2. misnája:
„Négy alkalommal ítéltetik meg a világ: Peszáchkor a terményben; A Hetek Ünnepén a fa gyümölcsében; Ros háSánákor az összes világra jött1 elhalad színe előtt, egyenként, amint írva van: ,,Ő alkotta mindnyájok szívét, … Tovább »
„Zsidó bédekker” a címe a Hadasscih című amerikai magazin egyik állandó rovatának. Nemrégiben riportere, Walter Ruby Birobidzsánban járt. Útibeszámolóját rövidítve közöljük.
Négy óra hosszat kietlen tájon halad át a vonat, míg végre befut Birobidzsánba. Az állomáson … Tovább »