Újjáépítés, állagmegóvás, egyezkedés

A zsinagógamentés stációi

„NEM TUDOM, HÁNY TEMPLOMOT ADOTT EL AZ 1989 előtti vezetőség, de számuk a százas nagyságrend körül lehet” – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója. Az „eladás” szón itt nagy hangsúly van, miután a hatóságok nem államosítottak és nem sajátítottak ki egyetlen templomot sem – ezeket az 1989 előtti vezetés eladta. (Egyes információk szerint némelyiket a bontott tégla árán.)

1989-re Budapesten tizenkilenc működő zsinagóga ma­radt (a kis imaházakat is beleértve), vidéken tíz templom működik állandóan, nyolc a nagy ünnepeken, kettő (Siófokon és Keszthelyen) pedig a nyári szezonban. Az új alapszabály szerint a hitközség templomot nem adhat el.

1989 után Budapesten teljes rekonstrukción esett át a Hősök temploma, a Vasvári utcai templom, a Hegedűs Gyula utcai templom és a Nagyfuvaros utcai templom. Állagmegóvást vagy részleges felújítást tudhat maga mögött a Páva utcai templom (ezt korábban bútorraktárnak használták) és a Károli Gáspár téri kis imaház. A Dohány utcai zsinagóga teljes felújítása folyik, eddig 760 millió forintot költöttek rá (állami forrásból, miután ez kiemelt nagyberuházás), és remény van rá, hogy a parlament a következő évre is meg­szavazza a folytatáshoz szükséges 200 milliót. A teljes felújítás előreláthatólag még 500 millióba kerül. Összehason­lításul: a Hegedűs Gyula utcai templom teljes felújítása 43 millióba került (ezt a hitközség fizette, mint ahogy a többi rekonstrukciót is).

A vidéki zsinagógák közül a szegedit az ottani hitközség újítja fel egy magát megnevezni nem kívánó amerikai ma­gyar-zsidó mecénás pénzén. A nyíregyházi zsinagóga teljes rekonstrukción esett át (nemrég avatták föl), a debreceni és a keszthelyi zsinagógáknál állagmegóvás folyik, most kezdik majd a karcagi és a jánoshalmai templomok felújítását. (Jánoshalmán már nincsenek zsidók.)

Számos olyan templom van országszerte, amely már nincs a hitközség tulajdonában. Ezekben az esetekben a hitközség igyekszik megegyezni a helyi önkormányzattal, hogy az épületet újítsák föl, és azt kegyeletet nem sértő célra használják. Ennek jó példája a zalaegerszegi zsinagóga, amelynek homlokzatára még a héber feliratot is visszahe­lyezték, és könyvtárat, valamint hangversenytermet rendeztek be benne.