Összesen 1,145 találat (561 - 580) a(z) Hagyomány rovatban.
“Aki kivisz egy vekni kenyeret a „közterületre”, vétkes. Ha ketten viszik, nem vétkesek. Ha valaki egyedül nem képes kivinni, és a segítségére jön egy második, vétkesek. Rabbi Simon szerint nem vétkesek.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a … Tovább »
“Rabbi Jehuda azt mondja: akármilyen nagy a sáska, tiszta, vagy tisztátalan, a gyereknek kell félretenni, játéknak.”
[Vétkezik], aki kivisz [a házából] annyi kötelet, melyből fogót készíthet a kosárra, vagy annyi nádat, hogy fogót készítsen a szitához vagy a szűrőhöz. Rabbi Jehuda azt mondja: [akkor vétkes], ha annyi nádat visz ki, amellyel egy gyerekszandál méretét leméri.
Misna, magyarul … Tovább »
Ez derült ki egy felmérésből.
Ma azonban Izraelben éppen az állami intézményként működő ortodox rabbinátusnak van monopóliuma a házasságkötés terén.
Nem meglepő módon a szekuláris izraeliek támogatják legnagyobb arányban az ilyen fajta vallási pluralizmust. A vallásos … Tovább »
A Jáél történet „betérítése”
A tiltott munkatípusok száma negyven mínusz egy. [A tiltott munka]: vetés, szántás, aratás, kévekötés, cséplés, rostálás, válogatás, őrlés, szitálás, dagasztás, sütés, gyapjúnyírás, fehérítés, fésülés, festés, fonás, szövés, és aki két hurkot köt, aki két fonalat … Tovább »
“Férfi nem mehet ki karddal, se íjjal, se háromszögletű vagy kerek pajzzsal, se dárdával. Ha ezek valamelyikével kimegy vétkes és vétek áldozatra köteles. Rabbi Eliezer azt mondta: ezek az ő ékességei. De a bölcsek azt mondják: ilyesmit méltatlanság szombaton viselni, mert írva van: … Tovább »
“Mivel mehet ki az állat és mivel nem mehet ki? A teve zablával megy ki, a nőstény teve orrkarikával, a líbiai szamár kötőfékkel és a ló gyeplővel. Minden állat, mely gyeplőt hord, a gyeplővel együtt megy ki, és a gyeplőn vezetik őket.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül … Tovább »
“Nem önthet hideg vizet a melegvizes kannába, hogy annak vize felmelegedjen, akkor sem, ha a kannát levette a tűzről. De önthet hideg vizet a kannába vagy a pohárba, hogy lehűtse.”
Szaporodjatok és sokasodjatok – ez volt Isten első parancsa Ádámnak (Genezis 1:28). A Szentírás több alkalommal említ elősegített szaporodást.
Az első béranya Sára szolgája, Hágár volt, aki megfogant Ábrahám és úrnője magzatával. A gyermektelenség nagy bánat. A cselekvő … Tovább »
„Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészáchot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rabszolgái, követtük Mózest az ismeretlenbe, a sivatagba, fel egészen a Színáj hegyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.
A széder átformált … Tovább »
Asszonyok három vétek miatt meghalnak szülés közben: ha nem ügyeltek a menstruációs szabályokra, a hálá leválasztására, a sábát lámpására.
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá … Tovább »
Vadonatúj peszáhi hagadát készített egy lelkes csapat, leginkább saját kezdeményezésből. A csapat kulcsembere, Hegedűs Pál matematikus, a Kazinczy utcai zsinagóga tagja.
Valamilyen formális vagy lazább közösség keretében készítettétek az új hagadát?
Nem volt felkérésünk, … Tovább »
“Őrizzétek meg tehát a szombatot, mert szent az nektek; a ki megszentségteleníti, ölessék meg; mert bárki munkát végez azon, irtassék ki azon lélek népei közül.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett … Tovább »
Gyógyítás és gyógyulás a 20. század első felében, személyes emlékek tükrében
Az androginoszban vannak a férfival egyező tulajdonságok, vannak benne a nőével egyező tulajdonságok, vannak benne a nőével és a férfiakkal egyező tulajdonságok és vannak benne olyan tulajdonságok, melyek eltérnek a férfiakétól és a nőéktől.
A Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »
“A közelben lakók fügét és szőlőt hoznak, a távolabb lakók szárított fügét és mazsolát. Előttük megy a bika, a szarvai arannyal díszítve, a fején korona olajfaágakból. Fuvola hangja szól a menet előtt, amíg Jeruzsálem határába nem érkeznek.”
A Misna, magyarul Ismétlés … Tovább »
Ősi zsidó források az ép testről és ép lélekről.
Egy rekonstrukcionista purim-spil
Az első lejegyzett purim-spil 1555-ben keletkezett Velencében, egy lengyel zsidó írta le, a címe: A velencei tanár, Gumprecht von Szczebrszyn dala.
A purim-spileket eleinte monológ formában adták elő, majd a 16. századtól kezdve több szereplős … Tovább »
A múlt héten Yigal Levinstein rabbi, a vallásos fiatalok bevonulás előtti képzését végző Eli akadémia oktatója a tévében kikelt a nők katonai szolgálata ellen.
„A lányok zsidóként vonulnak be, de a seregből már nem zsidóként szerelnek le. Nem genetikai értelemben, hanem … Tovább »