“A válság előhívta belőlem a saját küldetésemet…”
„Történelem iránt rajongó emberként mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet egy valódi válságot átélni. Ez a válság pedig előhívta belőlem a saját küldetésemet. Megmutatni a világnak az izraeli nézőpontot – mert bár a világ folyamatosan Izraelről beszél, az a perspektíva, amit én képviselek, vagyis az izraeli fősodor, szinte soha nem jelenik meg.” – vallja Oren Cahanovitch izraeli idegenvezető és videós, akivel a DRÓT készített interjút – ezt szemlézzük:
DRÓT: Európában és a nyugati világban ma a „cionizmus” kifejezés gyakran negatív jelentéstartalommal jelenik meg, sokan a gyarmatosítással azonosítják. Miért gondolod, hogy ez így alakult? Mit jelent számodra a cionizmus történetileg és személyesen?
OREN: A cionizmus a zsidó nép nemzeti mozgalma, amely egy zsidó állam létrehozását tűzte ki célul a történelmi hazában. A cionizmus a 19. század végén indult, abban az időszakban, amikor számos nemzeti mozgalom jelent meg. Valójában egyáltalán nem egyedi. A cionizmus rasszizmussal és gyarmatosítással való azonosítása szovjet propagandaként indult. A Szovjetunió kezdetben támogatta Izrael állam létrejöttét, de amikor Izrael közeledni kezdett a Nyugathoz, a szovjetek Izraelt olyan gócpontként kezdték kezelni, amelyen keresztül a Nyugatot támadhatják. Az 1990-es években ez a tendencia tovább erősödött, amikor Katar hatalmas összegeket kezdett el juttatni vezető egyetemeknek világszerte. Ez az úgynevezett „vörös–zöld szövetség” – a politikai baloldal és az iszlamisták között – első ránézésre meglehetősen furcsának tűnik. Hiszen a baloldal szekuláris, és elvileg támogatja a nők és a melegek jogait, míg az iszlám világ mélyen vallásos, és erősen ellenzi mindkettőt. Ami összeköti őket, az minden nyugati és demokratikus dolog iránti közös gyűlölet. (…)
DRÓT: Hogyan látod ma a palesztinok és az izraeli társadalom kapcsolatát? Hogyan látod a palesztinok és a tágabb arab világ viszonyát? És hogyan jelennek meg szerinted a palesztinok a nyugati közvéleményben? Hogyan látod Izrael szerepét és helyzetét a Közel-Keleten ma? Látsz-e esélyt arra, hogy Izraelt hosszabb távon elfogadja az arab világ?
OREN: A média megszállottan Izraellel foglalkozik – és emiatt nem veszi észre a nagyobb történetet. A küzdelem valójában nem Izrael és a muszlim világ között zajlik, hanem az iszlamizmus és mindazok között, akik nem muszlimok, vagy egyszerűen csak mások. Gondoljunk például a keresztények üldözésére: a Közel-Keleten korábban milliószám éltek keresztények – Törökországban, Irakban, Libanonban, Szíriában és Egyiptomban. Ma már szinte mind eltűntek. A kurdokat és a drúzokat ma Szíriában üldözik. És szinte minden ország, ahol a legrosszabb melegnek vagy kereszténynek lenni, muszlim többségű ország. A világ megszállottan Izraelről beszél, ahelyett hogy az iszlamizmusról beszélne. És sajnos ezt láttuk újra a múlt héten is, amikor a világ viszonylag csendben maradt, miközben Irán iszlamista rezsimje mészárlást hajtott végre – a hírek szerint több tízezren haltak meg.
DRÓT: A konfliktust gyakran az iszlamizmus és a nem muszlim világ közötti küzdelemként írod le, és sokszor nagyon tág értelemben beszélsz az „iszlám világról”. Te személyesen hogyan teszel különbséget az iszlám vallás, az iszlamizmus mint politikai ideológia, valamint a különböző muszlim többségű társadalmak között? Látsz-e olyan folyamatokat, hangokat vagy helyeket az iszlám világon belül, amelyek szerinted valóban reménykeltőek – vagy legalábbis lehetséges partnerei egy másfajta jövőnek?
OREN: Nem vagyok szakértője a muszlim társadalmaknak, de ha a nagyobb képet nézzük, a valóság elég egyértelmű. Az erőszak szintje – nők, kisebbségek, melegek ellen – a muszlim világ nagy részén nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy minden muszlim erőszakosabb? Nyilván nem. De ez hasonló ahhoz, mint amikor azt mondjuk, hogy a férfiak erőszakosabbak, mint a nők. Ez azt jelenti, hogy minden férfi erőszakos? Nem. Azt, hogy nincsenek erőszakos nők? Nem. És azt, hogy ha erről beszélünk, akkor „utáljuk az összes férfit”? Természetesen nem. De ahogy abban egyet tudunk érteni, hogy a férfiak átlagosan erőszakosabbak, mert ezt mindenhol látjuk, ugyanezt mondanám itt is. Tudomásom szerint a világ szinte minden országában a zsinagógákat védeni kell muszlim támadók és támogatóik miatt. Ha tudsz olyan helyről, ahol mecseteket kell védeni, mert az emberek attól félnek, hogy zsidók támadják meg őket, akkor mesélj, mert őszintén kíváncsi lennék rá.
