Összesen 130 találat (1 - 20) : Sős Csaba.
Történész-levéltáros, nyugdíjas megyei levéltár-igazgató. Megkapta a Prima-díjat, 2024-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. A nyomdaalapító Kner Izidor 1932-ben kiadott „Félévszázad mesgyéjén” című memoárját még egyetemistaként olvasta. A Békés … Tovább »
Beszélgetés Bősze Ádámmal
Zenetörténészként rendkívül aktív szereplője a Zsidó Kulturális Fesztiválnak. Rendszeresen tart zsidó zenei és kulturális témájú előadásokat a MAZSIHISZ szervezésében zsinagógákban és hitközségeknél. Hogyan függ ez össze azzal, hogy nyolc … Tovább »
Kaleidoszkóp Tér – melyben a világhírű magyar–zsidó teljesítményekkel ismerkedhet meg a látogató.
Szerzőnk elképzelése szerint a Sorsok háza egészen új funkciót kapna: a magyar zsidó kulturális és tudományos eredményeket, alkotókat bemutató intézmény lenne, a művészetek … Tovább »
Művészettörténész, kritikus, újságíró, egyetemi oktató, újságalapító, a 10 millió fa mozgalom megalapítója és még sok minden más, akit szenvedélyesen érdekel a közélet, a közös életünk. Bojár Iván Andrással beszélgetek.
Hirdeti egy előadását, áll a képen, … Tovább »
Jankay (Deutsch) Tibor (1899-1994), festőművész, grafikus és egyetemi tanár.
Békéscsabán, egy hatgyermekes zsidó családban született. Eredeti neve apja után Deutsch volt, de 1945-ben hivatalosan is felvette a Jankay nevet, ezzel tisztelegve szeretett édesanyja, Lőwy Janka holokauszt … Tovább »
Borbély László 55 éves, Tamásiban élő építési vállalkozó – munkatársunk, Sós Csaba útján – az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek.
Nem olyan régen padlástakarítás közben találtam egy régi bőröndöt. Nagy meglepetésemre a bőröndből 15 héber nyelvű imakönyv … Tovább »
130 éve született Ruzicskay György festőművész, a Világ Igaza.
A Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetettje a 20. századi magyar modernizmus egyik egyedi alakja, aki önmagát az élet és a mozgás festőjeként … Tovább »
A nyár fesztiváljai hagyományosan augusztusban zajlanak Bonyhád városában.
Augusztus 7-9 tartották volt a Bukovinai Találkozások- Nemzetközi Folklórfesztivált.
A XXIV. Tarka Fesztivál (vagy Tarka Marhafesztivál) 2026. augusztus 14–15-én kerül megrendezésre. Ez a Völgység … Tovább »
Interjú Végső István történésszel egy kevéssé ismert gyűjteményről.
– Bő egy éve beszélgettünk a szombat oldalán Gettóélet’44 – a magyarországi vidéki gettósítás története című könyvéről. Olvasom, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) … Tovább »
Pablo Picasso Szalay Lajos magyar grafikus munkásságáról az alábbi kijelentést tette: „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.”
Szalay Lajos (1909–1995) a 20. századi magyar rajzművészet egyik … Tovább »
Fiume (a mai Rijeka) magyar fennhatóságának korszakában (1779–1918) a város zsidó közössége dinamikusan növekedett, és a Monarchia szerte elismert magyar építészek, illetve a helyi magyar-zsidó polgárok mély nyomot hagytak a város arculatán. Bár a legsúlyosabb veszteségek a második … Tovább »
„Tengerhez magyar, el a tengerhez! Nekünk Fiuméhoz vasút kell!!” Kossuth Lajos 1846-ban a Hetilap (ez volt az újság címe) hasábjain hívott fel, hogy Magyarország építsen ki közvetlen kereskedelmi utat a tengerhez.
Dr. Fried Ilona ELTE professor emerita.
Kutatási területe főként … Tovább »
A Mazsihisz és a Max Nordau Magyar-Izraeli Baráti Társaság Bonyhád Június 26.-27.-én megrendezte III. Zsidó Gasztronómiai találkozóját.
A kétnapos rendezvény programjai összesen több, mint száz résztvevővel zajlottak le. Izrael Állam Nagykövetsége hivatalos levélben köszöntötte … Tovább »
Operaházi emlékek – Karczag Márton.
-Kérem, röviden mutassa be önmagát.
Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel … Tovább »
Az alábbi Talmud idézet mottóként szerepel a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány honlapján: „aki egy életet megment, egy egész világmindenséget ment meg…”
1944. május kilencedikén megnyíltak Bonyhádon a gettók. Mindjárt kettő, mert a járásban majd … Tovább »
Szeretem, hogy az új kormányban, országgyűlésben minden eddiginél több nő kapott helyet.
Úgy gondolom, a nők szerepe, jellemző tulajdonságaik, az emberiség fejlődése során: az anyaság, a családok mint a társadalmak alapegységeinek szervezése, összetartása révén, évezredek … Tovább »
Einstein szerint „a történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből”. A mesterpedagógus, közművelődési szakember nem ért egyet Einsteinnel, 26 éves pedagógiai, kulturális, helytörténeti tevékenysége bizonyítja ezt.
Történelem, … Tovább »
Schweitzer József főrabbi A Pécs izraelita hitközség története címmel 1966-ban kiadott könyvében írja:
„A temető 1816. és 1827. között létesült. 1827-ben azonban már azt kérik a pécsi zsidók, hogy a város engedélyezze temetőjük bekerítését, mivel ott már húsznál … Tovább »
1959-ben Kalocsán született, az első huszonöt évét Baján töltötte, ma újra itt él. Az első diplomáját a Bajai Tanítóképző Főiskolán szerezte. Főiskolásként bácskai tudósítóként működött megyei lapoknál és a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójánál. 1995-ben … Tovább »
A vidéki Magyarországon első alkalommal, 2026. április 23-án, megtartották az Élet Menetét Bonyhádon.
Bonyhád lakosságának 15 százaléka vált a holokauszt áldozatává. A kisváros modernizációjában, polgárosodásában, kultúrájában meghatározó szerepet játszó zsidóságból … Tovább »