Összesen 3,044 találat (1681 - 1700) : mazsihisz.
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), bérleti szerződés keretében, 25 évre átengedte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) részére a Vasvári Pál utcai zsinagóga használatát.
Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A szombathelyi hitközség részéről Márkus Sándor elnök válaszolt.
Elhunyt Lusztig József, a magyar nyelvterületről származó zsidóság cfáti emlékmúzeumának, a magyar zsidók egyik legfontosabb tárgyi és szellemi gyűjteményének alapítója.
Lusztig József Észak-Izraelben pedagógusként dolgozott, majd nyugállományba vonulása idején, 1987-ben … Tovább »
“Mindig magyar” címmel nemzetközi konferenciát tartanak május 30-31-én Izraelben, a Bar Ilan Egyetem – Dahan Centrum szervezésében a magyar zsidóság hányattatásairól, történetéről és kultúrájáról a modern korban.
A konferencián többek között felszólal:
Dr. … Tovább »
Alig öt hónappal a felújítási munkálatok megkezdése után május 10-én ünnepi koncerttel adták át a Losonc szimbólumaként számon tartott egykori neológ zsinagóga épületét.
Az épület Baumhorn Lipót magyar építész egyik legjelentősebb, legmívesebb kivitelezésű zsinagógája … Tovább »
“Nemzetközi hírű francia cég vezetőjeként megtehetem-e a Franciaországot ért támadások fényében, hogy olyan országra irányítom a turisták érdeklődését, melynek népszerűsítése jelenleg nemzetbiztonsági kockázatot jelent?”
Néhány napja számoltunk be arról, hogy Ronald … Tovább »
A keresztények és a zsidók közös felelőssége, hogy megmaradunk-e Európában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) megalakulásának … Tovább »
A zsidó nyilvánosság résztvevői évről évre érdeklődve figyelik, mivel rukkolnak elő adónk 1%-áért kampányolva a zsidó hitközségek.
Az Európai Zsidó Kongresszus tegnap alelnökévé választotta Heisler Andrást. A Moshe Kantor vezette szervezet stockholmi végrehajtó bizottsági ülésén a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke mellett ugyancsak négy évre alelnökké választották Herbert Wintert, … Tovább »
A független és kritikus nyilvánosság minden közösség nélkülözhetetlen eleme. A zsidó sajtó közvetít a zsidó és nem zsidó szervezetek, intézmények, hitközösségek és a zsidó emberek között. Bekapcsol a közösség életébe, a vezetőket ellenőrzi, a közösséget tájékoztatja arról, mi történik a zsidó világban.
A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót.
Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre.
Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?
Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.
A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.
Verő Tamás rabbi
Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”
A Kozma utcai zsidó temetőben, zsidó szertartás szerint helyezték örök nyugalomra azoknak a meggyilkolt embereknek a földi maradványait, akiknek csontjait még 2011-ben találták meg a Margit híd felújításakor a Duna medrében.
Az év elején Jani Rashidot, egy moszlim férfit, aki sokat dolgozott a különböző etnikai és vallási csoportok együttélését szolgáló projektekben, elöljárói közé fogadta a hitközségi elnök javaslatára a Bradfordi Reform Zsinagóga. Alighanem ez az az első ilyen eset a világtörténelemben.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására április 13-14. között Budapesten tárgyaltak Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjelentősebb zsidó szervezeteinek vezetői. Kiemelt témaként szerepeltek a két napos tanácskozás napirendjén a kulturális és biztonsági együttműködéssel kapcsolatos kérdések.
A migránsok és menedékkérők kezelését és az idegengyűlöletet találta a legnagyobb emberi jogi problémának Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint. A jogállam rombolását, a sajtószabadság helyzetének romlását, a kormányzati korrupciót, a kisebbségek jogsérelmeit, az antiszemitizmust és a fogvatartottak helyzetét is felrója a jelentés.