Berlin központjához – Zoo-hoz közel a Joachimstalenstrasse. Állok egy köny­vesbolt kirakata előtt és a keserű irigység mardos.

„Zsidó” könyvesbolt. Jobbnál jobb könyvek villannak elém: történelem, művészet, zene, amit csak akarok. Jó kiadók. Komoly sorozatban nyomják az illatos, … Tovább »

AMIKOR Nyöszörgebalháson tisztújító közgyűlést hirdetett a Korcsolyaélező és Dákókrétázó Egyesület, a vezetőség napokig lázban égett: a reszortvezetők feljegy­zéseket gyártottak, a pénztáros a számviszgáló bizottság tagjaival mérleget készített, az elnök pedig mindezt … Tovább »

Radnóti Zoltán: Az örök béke udvarában
Jólesz László: Egy fontos reprint
Dési János: Örömlány Auschwitzból, avagy vissza a riporterhez
Gimes Katalin: Az Éden pokla
Békés Attila: Kallus aranya Purimban
Díjazott könyvek
(-i -m): Zsidó zenei kutatócsoport alakult
Stuart Schoffman: … Tovább »

miről írhatna verset ki kőbe zárva él

legörbült ajkkal ébred és szédül ha beszél

zsibongva szétfut énje ha egyedül matat

holnap reggelre kéne mi ma is elmarad

homályosul az összes külső kapaszkodó

tükörből néz az őszes középkorú zsidó

panaszfallal csatázik … Tovább »

Megérkezett a második leveled. Lát­szólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid an­tológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »

Az Állami Számvevőszék nemrégiben átfogó vizsgálatot tartott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. Az erről készült jelentésnek az egyesület vezetősége által kijelölt részét közöljük.

ÖSSZEGEZVE megállapítható, hogy a MAZSIKE a részére 1994. évben juttatott 3500 … Tovább »

Götz Eszter: Az egykori jelen
Ács Gábor: Személyesség és helyismeret
Remete László: Magyar zsidó levéltári repertórium
Szegő György: Kortárs izraeli festészet a Révay utcában
Nagy Sz. Péter: Száz éve született
Krasztev Péter: Anri Kiszilenko
Anri Kiszilenko: Concerto gitárra … Tovább »

Negyven festő Izraelből. Azaz, közvetve, Zágrábból, mert ugyanaz az anyag, amely a Zsidó Közösségi Ház galériájában volt látható, előzőleg a horvát-izraeli diplomáciai kapcsolatok egyik első jele volt a déli szomszédoknál. Az ottani ünnepélyes köszöntő gondolatait idézem: … Tovább »

Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyi­ra anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »

II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hall­gatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »

1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.

Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »

a ködben elmerülő tömeg egykor

fasiszta

jelszavakat zengett sör-virsli

agitációkon

hosszú sorban állt könnyű prédára

várva tábortüzet rakott Thomas

Mann

műveiből krematóriumokba vetette a

zsidó-csordát s felfalta fél Európát

egy keskeny perc alatt

a … Tovább »

 Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »

Götz Eszter: 20 év publicisztikája
Draskóczy Török Gábor: Önkéntelen emlékmű
Schmelovszky Gusztáv: A kinyilatkoztatás megszólítottjai
Horváth Ágnes: Jaki – Eszter könyve – és a FA
Az Adorno – franciául és héberül
Várai Emil: „A fészkébe piszkító”
Rafael Seligmann: Idomítás
Nézz … Tovább »

(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)

A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »

1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavarom­ban … Tovább »

Interjú Aczél Györggyel 1989-ből

„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.

Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »

IGAZÁN ÖRVENDETES a Szom­bat novemberi számának híradása Kisinyovról, hogy ott mostanság szinte öröm zsidónak lenni, olyannyira – még hallani is rossz -, hogy az önálló Moldávia kormánya igen szívélyesen, bár feltehetőleg nem minden hátsó szándék nélkül, erőteljesen támogatja … Tovább »

Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »

FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »