Összesen 173 találat (1 - 20) : Zsigmond Anna.
Az Elizélt Palota második emeleti büféjében láttam először 72 őszén, nem lehetett nem felismerni a két remekmű, a 68-ban megjelent Avraham Bogatir hét napja és az 1971-es Hová tűntek a katonák? borítójának alapján. Elképedtem, hogy a legnagyobb magyar író csak úgy megjelenik … Tovább »
A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, április 16-án debütál a „Még emlékszem” című rövid rövidfilm, amely egyedülálló módon kapcsolja össze a múltat a jelennel: fiatalok dolgozták fel idős emberek második világháborús emlékeit, hogy animációval és személyes … Tovább »
Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában … Tovább »
A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »
Nyolcvankilenc éve, 1936 januárjában látott napvilágot a rövid életű Libánon zsidó tudományos és kritikai folyóirat első száma.
A kéthavi lapot Beköszöntője szerint az irodalom és a tudomány szeretete hozta létre. Első szerkesztői Grózinger M József tanár, Kohn Zoltán … Tovább »
Hős. A Magyar értelmező kéziszótár megfogalmazása szerint jelenthet egyrészt „halálra elszánt vitéz katonát”, „csodálatos tetteket véghezvivő (mesebeli) személyt”, esetleg „bátorságával vagy helytállásával példamutató embert”.[1]
A 21. század csodák, bátorság, … Tovább »
„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”
„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »
Az alábbiakban rövid részletet olvashatnak Zsigmond László egyetemi tanár életéről szóló könyvből**, melyet lánya, Zsigmond Anna szerkesztett.
Zsigmond (Weisz) László munkásságának racionalizmusa és igazságra való törekvése szemléletes módon tükrözi mindazon oktatási … Tovább »
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.
Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.
Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
Pécsett született 1998-ban, gyermekkorát Szigetváron töltötte, azóta is ott él. Középiskolás éveiben kezdte érdekelni a kisváros történelme. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán történelem alapszakos bölcsész képesítést nyert, 2023-ban ugyanitt … Tovább »
“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »
“Gyerekként nagyon szerettem hallgatni az izgalmas, néha kalandregénybe illő bibliai történeteket, de arról, hogy Magyarországon is vannak zsidók, egyáltalán nem tudtam.”
Egy baranyai községben született katolikus sváb családban, Pannonhalmán járt gimnáziumba. A Pécsi Tanárképző … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Halmy Sándor hagyatéka
„…Tizenharmadik születésnapodon, édes fiam, mely vallásunk hagyományai szerint határkövet képez a zsenge gyermekkor és az ifjú között, egy tanácsot adok az életre. Légy mindig férfi! Vir integer! Légy a munkát szerető, a munkásokat mindenkoron megbecsülő, … Tovább »