Netanjahu beszéde vihart kavart az ENSZ Közgyűlésen – sokan még előtte kivonultak

Írta: BS - Rovat: Politika

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök heves hangvételű beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésszakán. Ismét Iránt nevezte meg legfőbb fenyegetésként, élesen bírálta Katart és Törökországot, és határozottan visszautasította a Gázában elkövetett népirtás vádját.

Netanjahu az ENSZ-ben 2026 szeptember 24-én (Képernyőkép)

A beszéd előtt számos arab és muszlim ország küldöttsége demonstratívan elhagyta a termet (az Egyesült Arab Emírségek delegációja a helyén maradt). Netanjahu a távozó diplomatákat „erkölcsi gyáváknak” nevezte, ezt a karzaton helyet foglaló támogatói megtapsolták.

A miniszterelnök egyik fő célpontja Katar volt; azzal vádolta Dohát, hogy évek óta milliárdokat költ amerikai egyetemekre és az Al Jazeera médiabirodalom „Izrael-, Amerika- és Nyugat-ellenes” szemléletének terjesztésére. Ez különösen érzékeny téma, mivel Izraelben továbbra is vizsgálják az úgynevezett „Qatargate” ügyet, amelyben Netanjahu több közeli munkatársát azzal gyanúsítják, hogy katari érdekeket szolgáló kommunikációs tevékenységet folytattak.

Netanjahu Törökországot sem kímélte, Erdoğant „zsarnoknak” nevezte, aki kurdok ezreit ölte meg, megszállva tartja Észak-Ciprust, Görögországot fenyegeti és újságírókat börtönöz be. Az izraeli kormányfő azt állította, hogy Erdoğan rendszeresen Izrael megsemmisítését követeli, és a Jeruzsálem feletti uralomról beszél. „Nem fogja uralni Jeruzsálemet. Ez a mi városunk” – fogalmazott.

Megfigyelők számára feltűnő volt, hogy Netanjahu beszédében alig említette Donald Trump amerikai elnököt, noha korábban izraeli tisztviselők azt jelezték, hogy új információkat hozhat nyilvánosságra Irán nukleáris és rakétaprogramjáról. Végül csupán egyszer méltatta Trumpot, „bátor vezetőként” említve, aki Izraellel együtt lépett fel Irán ellen.

A beszéd jelentős részét az izraeli belpolitikának és a nemzetközi kritikák visszaverésének szentelte. Külön megszólította New York polgármesterét, Zohran Mamdanit, aki korábban háborús bűnökkel vádolta Netanjahut, és a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásának támogatására szólított fel. Netanjahu szerint Mamdani megpróbálta megakadályozni az ENSZ-felszólalását. Hozzátette, hogy New York zsidó közössége ma már kevésbé érzi magát biztonságban. A polgármestert antiszemitizmussal, valamint a Hamásszal szembeni túlzott engedékenységgel vádolta.

Az izraeli miniszterelnök a gázai háborúról szólva élesen reagált a népirtás vádjára.

„Izrael nem népirtást követett el. Izrael népirtást akadályozott meg” – jelentette ki.

A vádat „az évszázad legnagyobb hazugságának” nevezte. Azzal érvelt, hogy Izrael oltóanyagokat, élelmiszert és humanitárius segítséget juttatott a Gázai övezetbe, valamint számos intézkedést tett a civil lakosság védelmére.

A beszédében az izraeli hadsereget „a világ legerkölcsösebb hadseregének” nevezte, és hangsúlyozta, hogy abban zsidó, muszlim, keresztény és drúz katonák egyaránt szolgálnak.

Izrael gázai és ciszjordániai politikáját az elmúlt időszakban egyre gyakrabban bíráló és a telepekkel szemben szankciókkal fenyegető nyugat-európai vezetőknek is üzent: szerinte ezek a politikusok „félnek megvédeni a szabadságot”.

A ciszjordániai telepesek erőszakos cselekményeivel kapcsolatban igyekezett relativizálni a problémát: „egy maroknyi, mintegy 150 főből álló fiatalkorú rendbontóról” beszélt, akik köveket dobálnak, olajfákat vágnak ki vagy tüzeket gyújtanak. Szerinte az ilyen esetek évente legfeljebb néhány áldozatot követelnek, miközben a palesztin fegyveresek ezrével próbálnak támadásokat végrehajtani.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael nem támogatja az önbíráskodást, és a Sin Bét biztonsági szolgálatot is szigorú fellépésre utasította az erőszakos telepesekkel szemben.

Beszéde végén Netanjahu az izraeli társadalom egységét hangsúlyozta. A közelgő választásokra utalva kijelentette, hogy az izraelieknek vannak ugyan vitáik, de a sorsdöntő pillanatokban összezárnak.

Zárásként a zsidó nép több mint háromezer éves történelmére utalt, hangsúlyozva a vallási hagyományok, az élet szentsége, a jogállamiság, a béke és az igazságosság fontosságát.

„Az évszázadok során azok a zsarnokságok, amelyek el akartak pusztítani bennünket, újra és újra kudarcot vallottak – mondta. – Isten segítségével ezután is kudarcot fognak vallani.”

TOI