Összesen 175 találat (61 - 80) : Zsigmond Anna.
Ros hásáná estéjét hagyományosan a visszatekintésnek szenteljük, hogy értékeljük az elmúlt esztendőnket. Ma este azonban kicsit messzebbre szeretnék visszamenni időben.
Ma egy héttel ezelőtt, zsinagógánk felavatásának 130 évfordulója alkalmából rendezett koncerten ültünk … Tovább »
A minap jelentette be a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András, hogy az őszi fesztiválrendezvények mellett az ősszel a viharkároktól sújtott szegedi zsidó temetőt is igyekeznek felújítani a város önkormányzatának támogatásával. Ennek alkalmából tekintünk vissza a temető … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Füst Milán talán a leggyakrabban idézett, legismertebb mondata ez: „életrajzom sincs, csak munkarajzom van” – amely egyébként így hangzik az előző mondattal együtt, teljes kontextusban A feleségem történetének francia kiadásához csatolva (lefordítva természetesen): „Nem vadásztam … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Idén nyáron röppent fel a hír, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megvásárolja a Zsigmond Király Egyetemet. A felsőoktatási intézmény 2016. óta működik egyetemként, jelenleg 11 alapszak mellett öt szakon mesterképzés is folyik, valamint ötféle felsőoktatási szakképzésből … Tovább »
Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.
Mit jelentett a kiemelkedő magyar történetíró, korának legnagyobb magyar történésze, az első ki nem tért zsidó egyetemi tanár, Marczali Henrik számára az, hogy nem volt hajlandó elhagyni ősei hitét? Vajon a magyar mellett volt zsidó identitása? Milyen értelemben volt zsidó, és … Tovább »
A Weiss, a Chorin, a Kornfeld és a Buday Goldberger nevek nélkül Magyarország gazdaságtörténete, a modern Budapest elképzelhetetlen. Az utóbbi évek könyvtermésében több olyan kötet is akad, mely a családtörténeteken keresztül korrajzot, társadalomképet, politikatörténetet is kínál … Tovább »
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.
Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?
1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »
December 27-én, hanuka alkalmából, a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen, jótékonysági koncert keretében adta át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület idei díjait. Komoróczy Géza hebraista, asszíriológus, történész vehette át az életműdíjat. Deák Gábor, a Mazsike … Tovább »
Operatőr, rendező, 1948-ban született. Vizsgafilmje feltűnést keltett: egy besúgó költözik az író lakásába, akit megfigyel, és megkéri, hogy segítsen neki megírni róla szóló jelentéseit.
Elérte a fősodrú újságírás ingerküszöbét az EMIH-közeli beruházások látványos növekedése. Az Átlátszó internetes oknyomozó portál nagy riportban számol be a vallási közösséghez közelálló Brit Média Kft ügyeiről, kifizetetlen munkatársakról a megvásárolt médiumoknál. A 24.hu pedig a cég ügyvezetőjének, Megyeri András Jonatánnak – egy korábbi bírósági döntés következtében való – kényszerű visszavonulásával foglalkozik.
Köves Slomó interjút adott a Magyar Nemzetnek, melyben a közélet számos fontos kérdéséről szó esett: migrációról, a józsefvárosi iszlám központról, valamint az EMIH új oktatási intézményeiről. A vezető rabbi bejelentette egyebek között, hogy az EMIH 2017-ben Maimonides két … Tovább »
Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy előadást tarthatok Schweitzer József emlékére, akit egyetemista koromban tanárunkként ismerhettem meg, és késõbb is tapasztalhattam munkáim iránti figyelmét, fordulhattam hozzá segítségért.1
Jelen kutatásomat a jeruzsálemi Yad Vashem Institute … Tovább »
„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »
“Talán Horatiusa tartotta benne a lelket, akinek latin nyelvű kötetét menetelés közben is olvasta.”
Szilágyi tanár úr
Egymásba kapaszkodnak a halottak, húzzák egymást. Az év elején meghalt Szilágyi János György, aki a XX. és XXI. században úgy élt végi kettő híján … Tovább »
A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.
Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.
Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá.