Találatok ‘Zsigmond Anna’
Összesen 165 találat (41 - 60) : Zsigmond Anna.
Hatos Pál: „Jöttek, mertek, vállalkoztak” – Az 1919-es proltárdiktatúra mítoszokon innen és túl
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
„Jöttek, mertek, vállalkoztak”
Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »
A Rumbach Sebestyén utcai „konzervatívebb” neológ zsinagóga
Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »
„Holt tenger” – Az őszirózsás forradalom centenáriumára
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Ugyanazt a vitát ugyanúgy
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Tudomány, kultura és társadalom – Izrael hét évtizede
A Wesley János Lelkészképző Főiskola Magyar Tudomány Ünnepi rendezvénye
Időpont: 2018.11. 21. szerda
Helyszín: Dankó u 11. Kline terem
08 . 00 Megnyitó
08 . 30 Győri János ( egyetemi docens ): Izraeli tehetséggondozás Tárgyszavak: Izrael, tehetséggondozás
09 . 20 Nagy … Tovább »
“Minek nekünk az öreg zsidó?” – különös idézet a Soros elleni kampány kapcsán
Csaba László közgazdász, a CEU oktatója, Orbán Viktor korábbi tanácsadója a Népszavának adott interjújában egy ponton Gulyás Gergelyt, ma a Miniszterelnökséget vezető minisztert is idézi, aki állítólag – fogalmaz óvatosan a közgazdász – a következő kérdést tette fel … Tovább »
Ablonczy Balázs: „Ti, akik jóban-rosszban utolsó lehelletig magyarok vagytok” – A magyar zsidóság, az 1918-as összeomlás és forradalom
Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »
„Piaci alapú működés”
A Milton Friedman egyetem megbízott rektora, Szatmári Péter 2007 óta általános rektorhelyettese volt az akkor még Zsigmond Király Főiskola nevű intézménynek, az egyetemmé alakulás, 2016 óta megbízott rektorként működik. Szakmája szerint történész, az ELTÉ-n ma is oktat 19-20 századi … Tovább »
Verő Tamás: 130 év nem magány – Ros Hásáná, 2018
Ros hásáná estéjét hagyományosan a visszatekintésnek szenteljük, hogy értékeljük az elmúlt esztendőnket. Ma este azonban kicsit messzebbre szeretnék visszamenni időben.
Ma egy héttel ezelőtt, zsinagógánk felavatásának 130 évfordulója alkalmából rendezett koncerten ültünk … Tovább »
Viharkárok után felújítás és múltidézés: a szegedi zsidó temető
A minap jelentette be a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András, hogy az őszi fesztiválrendezvények mellett az ősszel a viharkároktól sújtott szegedi zsidó temetőt is igyekeznek felújítani a város önkormányzatának támogatásával. Ennek alkalmából tekintünk vissza a temető … Tovább »
Elhurcolt magyar műkincsek, 1944
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
„Legyőzhetetlenül egyedül próbálja értelmessé tenni saját halandóságát”
Füst Milán talán a leggyakrabban idézett, legismertebb mondata ez: „életrajzom sincs, csak munkarajzom van” – amely egyébként így hangzik az előző mondattal együtt, teljes kontextusban A feleségem történetének francia kiadásához csatolva (lefordítva természetesen): „Nem vadásztam … Tovább »
Az ország ellensége… a vak indulat, a tudatlanság és szűklátókörűség
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsigmond Királyból Milton Friedman – névváltás és víziók az EMIH egyetemén
Idén nyáron röppent fel a hír, hogy az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség megvásárolja a Zsigmond Király Egyetemet. A felsőoktatási intézmény 2016. óta működik egyetemként, jelenleg 11 alapszak mellett öt szakon mesterképzés is folyik, valamint ötféle felsőoktatási szakképzésből … Tovább »
„A humanizmus valódi tárháza” – A pesti izraelita hitközség kórháza, 1842-1948
Az első ki nem tért zsidó egyetemi tanár
Mit jelentett a kiemelkedő magyar történetíró, korának legnagyobb magyar történésze, az első ki nem tért zsidó egyetemi tanár, Marczali Henrik számára az, hogy nem volt hajlandó elhagyni ősei hitét? Vajon a magyar mellett volt zsidó identitása? Milyen értelemben volt zsidó, és … Tovább »
Idillek és összeomlások
A Weiss, a Chorin, a Kornfeld és a Buday Goldberger nevek nélkül Magyarország gazdaságtörténete, a modern Budapest elképzelhetetlen. Az utóbbi évek könyvtermésében több olyan kötet is akad, mely a családtörténeteken keresztül korrajzot, társadalomképet, politikatörténetet is kínál … Tovább »
“Az erdélyi zsidók megpróbáltak részt venni a visszacsatolási ünnepségeken…”
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.
Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?
1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »