Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből

Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »

Beszélgetés a zsidó közösség tévéműsorának szerkesztőjével

Ökumenikus támadást intéztek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ellen az egyházak, a vallási műsorokkal kapcsolatban általuk tapasztalt diszkrimináció miatt. Kármán Györgyöt, Az utódok reménysége mű tévéműsor … Tovább »

Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László

Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »

Meglepődve olvastuk az alábbi írást. Adatai sorra megkérdőjelezik a témában korábban megjelent publikációk „tényközléseit”. A holocaust nyomán járó jóvátétel egy lényeges kérdését elemzi a szerző, ezért kérjük, az illetékes zsidó szervezetek vezetőinek figyelmét ne … Tovább »

Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter háza­ló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csu­pán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »

Az alábbiakban a The New York Review of Books, 1991. június 27-i számában megjelent tanulmány rövi­dített változatának első részét közöljük az alijázó szovjet zsidók izraeli befogadásának nehézségeiről. A téma és a közlemény súlya miatt e havi és a következő számunkban … Tovább »

Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát
Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke … Tovább »

A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »

Egy évvel ezelőtt jószerivel mindenki igenelte egy a zsidó szerveze­tek önállóságát és tevékenységét nem csorbító közös csúcsszerv megteremtését, bár ezt már akkor is eltérő hangsúlyokkal tették, a formát is más-más módon képzelték el. A Szombat szervezte kerekasztal … Tovább »

A magyarországi zsidó közösség XX. századi történetében nem egyszer felmerült az egységes képviselet, a belső koordiná­ció szüksége. Megvalósulása, vagy az afelé közelítő szerveződés életre hívása csupán egy gyászos időszakban, külső kényszerre, s messze nem demokratikus … Tovább »

(csak az ujjaink között kukucskálunk)
Amint az AFP hírügynökség 1990. május 10-én mindenki tudtára adta, Carpentrasban ismeretlen tettesek 34 zsidó sírt rongáltak meg. Emellett „felnyitották az egyik koporsót, és kihantolták a halottat: egy két héttel korábban, 81 évesen el­hunyt … Tovább »

Berkovics Lili, Budapest. Sztehlo Gábor lelkész­nek a Farkasréti temetőben lévő sírját az Ön le­vele szerint sem szándékosan rongálták meg, és rendbe is hozták. Lehet, hogy többet is tehettek volna érte, hiszen ez közügy. Egyetértünk.
Farkas László, Kolozsvár. Örülünk, hogy … Tovább »

Dalos és Nyíri

A fiatal már serdülőkorában min­tákat választ magának: céljait, életút­ját ezekhez igazítja. Adódhat ez a szülők példáiból, orientáltságából – de igen sokat jelent a kortárs csoport vagy bármilyen olyan kör vonzása, amelyet a kamasz a magáénak, s emellett … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

A só panasza
Egyszer a só találkozott Istennel, és elpana­szolta neki a bánatát:
– Ezek az asszonyok, miután megőröltek, és megsózták velem az ételeiket, akkor még alaposan megfűszerezik és megborsoz­zák, annyira, hogy már az én ízem nem is ér­ződik. Vajon az emberek miért … Tovább »

A közelmúlt változásaira utalt a Budavári Palotában na­pokban zárult fotókiállítás cí­me. A beküldött kétezer kép negyedét állították ki. Közülük a legnagyobb értéket a riporteri kategóriában láthatók mutatták fel, míg a természet, az akt és portré, az alkalmazott … Tovább »

Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kap­csán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv leg­feljebb … Tovább »