A magyar-izraeli diplomáciai és gazdasági kapcsolatok huszonöt éves évfordulója alkalmából Fókuszban Izrael címmel filmhetet rendeznek, szabadtéri fotókiállítás nyílik, valamint előadást tartanak a két ország gazdasági kapcsolatairól Zalaegerszegen.

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.

Akadémikusok első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt.

A Magyar Nemzeti Levéltár online kiállítása a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára

7000 év után azt hittük, hogy már nem sokat lehet kihozni a civilizáció és a technológia alapjából. Izraeli kutatók megcsinálták a 2.0-s változatot.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Eli Shukron izraeli archeológus és csapata Jeruzsálem keleti részében talált egy falat, amely hat méter vastag, egyenként 5 tonnás kövekből áll. A régész szerint Dávid király ókori városának, a jelenlegi óváros falain kívül épült maradványairól van szó.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Május 27-én kezdődik és július végéig tart Gárdos Péter új alkotása, a Hajnali láz forgatása. A filmben a rendező szülei találkozásának és szerelmének megindító történetét mondja el, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 nyarán svédországi rehabilitációs kórháztáborokba kerültek. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készülő magyar-svéd-izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba.

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

Nyílt levelet írt Borókai Gábor Heti Válasz-főszerkesztőnek a hetilapban Jelenits István piarista szerzetes, volt tartományfőnök, amelyben Borókai egy áprilisi, a német megszállási emlékművel kapcsolatos írására reagál.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Na akkor ezzel innentől együtt kell élnünk. A Fidesz szavazataival a Ház alelnöke lett Sneider Roy Tamás jobbikos ex-bőrfejűvezér.

 
Rasszista ilyen magas beosztást még nem töltött be az új magyar köztársaságban. A “szkinhedekkel együtt tüntető állítólagos nemszkinhed” kategóriában … Tovább »