A dokumentumfilm mint a science-fiction
A Goskind testvérek filmjei Vilna és Varsó zsidó közösségéről a háború előtti pillanatokban
1938-39-ben a varsói központú Sektor Films cég hat rövidfilmet forgatott Lengyelország nagyvárosi zsidó közösségeiről. Białystok, Krakkó, Lvov (Lwów), Vilna, Łódź és Varsó voltak a Goskind testvérek (Jichak és Shaul) forgatási helyszínei. A Łódź-i kivételével az összes film fennmaradt. Most a varsói, és a vilnai filmeket mutatjuk be, mint a lengyelországi zsidóság két központi helyének a híradását.
A rövidfilmek a két nagyváros hatalmas zsidó közösségeit mutatják be, egyszerre madártávlatból, és közeli képekben. Mindkettő film a város központjaival, ikonikus épületeivel kezdi meséjét, hogy a nevezetes zsidó intézményektől eljusson az emberekig. A Goskind-Gross féle 1947-es filmben felbukkanó romok helyén épületek, intézmények állnak még ezeken az 1939-es filmkockákon. Az utcákat és az intézményeket nagyon is élő zsidók tömegei töltik meg. Fontosnak tartja a film a varsói Zamenhof utcát mint látványelemet, de hasonlóan fontosnak tartották Lazar Zamenhof működésének felemlítését is. A film a zsidó lét intézményeinek felmutatása mellett nem hallgatja el a független Lengyelországban a zsidókat korlátozó törvényeket, szabályokat. Varsóban bemutat egy rendőri razziát, ami az engedély nélkül árusító zsidó utcai árusokat sújtja. A film alapvetően a szegény árusokkal érez együtt. Vilnában, az egyetem bemutatása kapcsán említi az állami zsidóellenes felsőoktatási korlátozásokat. A varsói képekről ismert nagyvárosi zsidó szegénység itt még hangsúlyosabbá válik. A vilnai zsidóknak tulajdonítják Goskindék azt a mondást, hogy a szegénység nem szégyen, de nem túl kellemes állapot.