Az 1949-ben megalakult Német Szövetségi Köztársaság a Harmadik Birodalom jogutódjaként egy sor múltlezáró intézkedést léptetett életbe. A bonni hatóságok a náci felelősök számonkérése mellett az üldözöttek megsegítését is elsőrangú feladatként kezelték.

NSZK törvények … Tovább »

“Elvbarátok” 

A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »

Folytatódik az amerikai fegyverek szállítása Ukrajnába a délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtéren működő nemzetközi szállítási csomóponton keresztül – erősítette meg szerdai közös varsói sajtóértekezletén Andrij Szibiha ukrán és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

Az … Tovább »

A zsidótörvények beköszöntével a zsidó származású történészeket is kitessékelték a tudomány művelői közül. Grünwald Fülöp, a zsidó gimnázium tanára a korábban már idézett, 1940-ben megjelent Ararát évkönyvben tekintett vissza azokra a zsidó származású történészekre, … Tovább »

A norvég zsidóságról dióhéjban

Norvég Királyság: Parlementáris-demokratikus alapokon nyugvó, alkotmányos monarchia (fővárosa Oslo; nagyvárosok: Trondheim, Bergen)

Lakosság száma: 5.550.000 fő

Zsidók száma: 1.800 fő (a norvég összlakosság 0,03%-a)

Közösségben … Tovább »

Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén.

Az est az irodalmi résszel kezdődik: Molnár Ferenc Muzsika című novelláját Jéger Zsombor színművész tolmácsolásában hallgathatjuk … Tovább »

Korábbi nevén Auschwitz, német kereskedők így ejtették, így ragadt rajta, jelentéktelen kis település Krakkótól nem messze, aztán csak a háború után lengyelesítették vissza.

Ezen a napon, 1945. január 27-én szabadult Odze Klári, a nagynénikém is.

A múlt és a jelen. … Tovább »

Egy valamelyest is gondolkodó ember nem kerülheti meg a kihívást, amit Kövér László két minapi megnyilvánulása jelent.

Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelmű antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott … Tovább »

Borbás Gáspár, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzője – aki ötször nyert bajnoki címet a Fradival – szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. A Ferencváros … Tovább »

Putyin szerint a zsidók szétszedik az orosz ortodox egyházat. Az orosz elnök év végi sajtótájékoztatóján elhangzott megjegyzések a Sztálin alatti szovjet antiszemitizmust idézik, amikor a Kreml üldözte a zsidókat, és azzal vádolta őket, hogy „gyökértelen kozmopoliták”.

Vlagyimir … Tovább »

Prof. Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, és a frissen habilitált Dr. Balázs Gáborral, az OR-ZSE rektori jogokat gyakorló általános rektorhelyettesével beszélgettünk arról, hogy milyen koncepció mentén újul meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és hogyan képzelik … Tovább »

Vajon hogyan kommunikálhatott egy neológ rabbi az 1960-as évek elején, amikor nyilvánvaló politikai nyomás alatt kellett intézményét vezetnie? Nem csupán saját maga és családja megélhetéséért, de munkatársaiért, tanítványaiért, az intézményéért, annak történelmi hagyatékáért … Tovább »

Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán

„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »

Tardos-Taussig Ármin élete és vendégkönyvei – könyvbemutató az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen.

A Szegedi Zsidó Hitközség kiadásában jelent meg 2024 tavaszán az a gazdagon illusztrált album, amely a hitközség egykori tagjának, “Löw Immánuel grafikusának”, … Tovább »

A ma 65 éves színművészt, a Vígszínház igazgatóját elsősorban komikus-szerepeiről ismeri a közönség, ennél azonban sokkal változatosabb a színészi palettája. A kultúra.hu szemlézte filmjeit, mi ebből válogattunk, és hozzá is tettünk kedvenceink közül.

Szerencsés Dániel
A … Tovább »

Papp Richárd, az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének munkatársa beszél a Holokauszt emlékév alkalmából folytatott kutatásról.

Mi az Ön által vezetett Holokauszt emlékezet projekt lényege?

Kutatásunk a Holokauszt-emlékezet olyan aspektusait próbálja meg kibontani, … Tovább »

A Mazsihisz-Szegedi Zsidó Hitközség, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Löw Immánuel élete és életműve címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervez magyar (és részben angol) nyelven Szegeden 2024. szeptember 4. és 6. között a Szegedi Zsidó … Tovább »

A 100 éve született Efrájim Kishon (Ephraim Kishon, Kishont Ferenc) író, mindmáig a legsikeresebb izraeli szerző, a világ egyik legnépszerűbb humoristája volt.

A pesti zsidó humor volt az anyanyelve, Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartotta példaképeinek. Ötven kötetnyi … Tovább »

A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt

A gúnyolódó üres ember

Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »