Összesen 8,587 találat (8201 - 8220) : R. A..
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
פרק א
מישנה א
T ! „
ארבעה ראשי שנים הם. באחד
TV: „ יי T „ T T. T Í “
בניסן ראש השגה למלכים
T : „ T T – It•:
ולמלים; באחד 3אלול ראש
השנה למעשר בהמה׳ רבי
„־ • T ־־:־” : … Tovább »
Általános felháborodást keltett a közelmúltban, amikor híre terjedt, hogy egyes vidéki brókercégek a kárpótlási jegyek felvásárlására specializálódtak. Általában a névérték 25-30 százalékát fizetik értük, tehát még az egyharmadánál is kevesebbet.
Felmerült a kérdés, … Tovább »
1989-ben Budapesten a hitközségi gimnáziumba 79 tanuló járt. Ma a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában és az Amerikai Alapítványi Iskolában, valamint az Anna Frank Gimnáziumban már közel ezer diák tanul. Legújabb intézményünk a Ben Jehuda Alapítványi Óvoda.
Két év alatt … Tovább »
Az ebédlőben a gyerekek a péntek esti kalácsot készítik, ki-ki saját alkotó fantáziája szerint csapkodja a tésztát az asztalhoz. Este mindenki visszakapja, amit sütött. A szomszédban énekóra van. Az izraeli madrih (1945-46-ban csak haver-oknak neveztük őket, a Fényes szelek korszakban … Tovább »
Amikor június 23-án éjszaka a Budapest felé tartó El-Al gép pilótája bemondta, hogy győzött a Munkapárt, az utasok tapsra „fakadtak”. Sok izraeli hazautazott erre a választásra, sokan egy nappal későbbre halasztották külföldi útjukat, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy a választás … Tovább »
A nemzetiségi-ügy dokumentumai
Amióta a zsidóság ősi földjének elhagyására kényszerült és diaszpórában él, folyik a vita, nép-e vagy csak vallás, s mióta fennáll Izrael állama, vajon a világ többi részén élő zsidók a zsidó néphez tartoznak-e, s ha igen, önálló nemzetiségként … Tovább »
Emlék a Hatikváról
Ahogy múlnak az évek, úgy látszik egyre több fájdalmas és szépséges régi emlék teszi változatossá a múló, örömtelen időt.
A minap a Szombat olvasása közben ráakadtam A Remény című szívszorító és nagyon ismerős dalra.
Nagyon rég volt.. Még … Tovább »
1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugália volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket … Tovább »
(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalmazott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*!
Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyarországi héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rövid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, … Tovább »
A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsidó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »
Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mutatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai szefárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilánkoknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
Az alábbi levél valószínűleg 1165-ben íródott a marokkói Fezben, ahonnan Maimonides családjával együtt röviddel ezután továbbállni kényszerült. Egy kényszer-muzulmán zsidó arra a kérdésére, próbáljon-e titokban zsidó parancsolatokat tartani, egy rabbitól azt a választ kapta: … Tovább »
Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyerekeket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móricka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjéről, … Tovább »
1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese beleegyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »
Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »
Peszáh első napjától hét héten át számoljuk az „ómert” – ez a hét hét a „sávúót” („svüesz”), „hetek” -, és az 50. napon egy újabb zarándokünnep kezdődik. (Az „ötvenedik” görögül: „pentekoszté” – íme a magyar „pünkösd” szó eredete.) Ez a kétnapos … Tovább »