Németországot bírálta a könyvszakma békedíjával kitüntetett Philippe Sands
A francia–brit jogász a Frankfurti Könyvvásáron sürgette a nemzetközi jog következetes számonkérését. Szerinte baráti országok, így Izrael esetében is meg kell nevezni a jogsértéseket.
Philippe Sands (Fotó: Wikimedia Commons)
Élesen bírálta Németország Izraellel kapcsolatos magatartását Philippe Sands francia–brit nemzetközi jogász és író, amikor október 11-én, vasárnap átvette a német könyvszakma békedíját – számolt be az nszo.hu.
A Frankfurti Könyvvásár zárónapján, a Szent Pál-templomban rendezett ünnepségen „tisztességtelen hallgatással” vádolta a német közéletet. Azt mondta, a nemzetközi jog megsértését világosan meg kell nevezni, különösen akkor, ha baráti országról van szó. A 25 ezer euróval járó elismerést Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök jelenlétében adták át. A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülete, a Börsenverein 1950 óta tüntet ki olyan személyiségeket, akik irodalmi, tudományos vagy művészeti munkásságukkal szolgálják a béke ügyét. A korábbi díjazottak között Salman Rushdie is szerepel. Sands esetében a zsűri az igazságosság, a béke és a nemzetközi jog következetes védelmét emelte ki.
A barátság nem indok a hallgatásra
A holokauszt túlélőinek leszármazottja a köszönőbeszédében elutasította, hogy az izraeli állam fellépésének bírálatát önmagában antiszemitizmusnak vagy Izrael-ellenességnek tekintsék. „Ez nem antiszemitizmus. Ez nem Izrael-ellenesség. Ez az igazság” – fogalmazott. A németországi vita korlátozását aggasztónak nevezte, és azokról is beszélt, akik szerinte véleményük miatt kiszorulnak a nyilvánosságból. Úgy vélte, nem szabad elhallgattatni, kizárni vagy megbüntetni azokat az írókat, újságírókat, énekeseket, költőket és filmeseket, akik nemzetközi bűncselekményekre hívják fel a figyelmet. A véleménynyilvánítás szabadsága azokat is megilleti, akiknek szóhasználatával mások nem értenek egyet. Külön kifogásolta, hogy a bűncselekményekről folyó eszmecserét az elkövetett tettek helyett gyakran az alkalmazott megnevezések körüli vita uralja. Sands szerint az a kérdés, hogy Izrael palesztinokkal szembeni fellépését népirtásnak kell-e nevezni, „haszontalan elterelő manőverré” válhat. Érvelésének lényege az volt, hogy a nemzetközi bűncselekmények között nincs olyan rangsor, amely indokolná más súlyos jogsértések elhallgatását. A tetteket akkor is fel kell tárni és szóvá kell tenni, ha a jogi minősítésükről nincs egyetértés. A beszédben ezzel a megnevezések körüli politikai vitáról a felelősség kérdésére helyezte a hangsúlyt.
A nemzetközi jog szabályai mindenkire vonatkoznak
A díjazott hangsúlyozta: a Hamász 2023. október 7-i támadásai rettenetesek voltak, és a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését jelentették. Izraelnek, mint minden államnak, joga van az önvédelemhez. Ez a jog azonban nem korlátlan, gyakorlásának a nemzetközi jog keretei között kell maradnia. Sands ezért az izraeli területen elkövetett bűncselekményekkel együtt a Gázai övezetben és Ciszjordániában történtekről is beszélt. Németországot azért bírálta különösen élesen, mert az ország szerinte példamutató alapossággal nézett szembe saját múltjával, és számos más atrocitás ellen fellépett. Izrael, Gáza és Ciszjordánia ügyében viszont máig feltűnőnek tartja a hallgatását. Felidézte, hogy más államok elismerték Palesztinát, szankciókat vezettek be, vagy etnikai tisztogatásnak nevezték a megszállt területeken történteket. „Németország tudja, mi az etnikai tisztogatás. Miért hallgat akkor?” – kérdezte. (…)
A beszéd személyes kiindulópontja saját családjának elhallgatott története volt. Sands arról mesélt, hogy boldog gyermekkorát a múlt körüli csend kísérte: csak később ismerte meg a nagyszüleit és édesanyját ért üldöztetés részleteit. Ötvenéves korában kapott édesanyjától olyan iratokat, amelyek születési anyakönyvi kivonatokkal, útlevelekkel és deportálási parancsokkal töltötték ki a családi emlékezet hiányait.
