(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.)

Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan és mámoros várakozás, hogy végre megszületett, hogy amerikai, izraeli és magyar.

A sztori látszatra a mienk (izraeli-magyar), … Tovább »

Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön … Tovább »

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban.

Tudtam, … Tovább »

1940. március 15-i dátummal keltezett az az előszó, melyet dr. Ribáry Géza írt az Ámos Imre 14 eredeti metszete című mappához. Tulajdonképpen 15 metszetről van szó, hiszen a címlapon repdeső menórás angyalt is ő álmodta linóleumba. A mappát lapozgatva a 18. zsoltár szavai jutnak … Tovább »

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »

Antiszemita atrocitások 1956-ban

Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »

A kiszorítottak lázadása

 Beszélgetés Engländer Tiborral

-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?

Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

Magyarországon is, Izraelben is:

Interjú Schőner Alfréddal

Különös fintora a sorsnak, hogy míg itthon volt, az utolsó időben sokan bírálták, mióta otthon él, hiányát számosán fájlalják. E két csoport reprezentánsai részben azonosak… Schőner Alfréd főrabbit – akinek … Tovább »

A Stephansplatzon székel. Ott, ahol a katolikus egyház rezidenciája, azt mondanám, majd hogy kezet fog jó néhány zsidó szervezettel, hamarjában a Jewish Welcome Service-t, az izraeli Információs Irodát, a Das Jüdische Echo Évkönyv szerkesztőségét említeném, de gyanítom, van itt még … Tovább »

Örvendetes hír:

Az öntudatra ébredés biztos mércéje és fennmaradásának záloga, hogy három iskolánkban évről évre növekszik a létszám. Történik ez annak ellenére, hogy megfelelő épületek hiánya akadályozza a még nagyobb méretű gazdagodást. Az új tanévről az alábbi … Tovább »

1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »

Junák László, Veszprém. Ön, mint ahogy leveléből is kitűnt, veszprémi lakos. S csak elismeréssel szólhatunk a veszprémi zsidóság múlta, maradékának jelene iránt tanúsított érdeklődéséről. S ki, ha nem Ön hivatott elsősorban felvetni egy mártír emléktábla felállításának … Tovább »

1.Zsidó filozófia kezdőknek (heti 2 óra).

2.Ábharám történetének komplex elemzése (heti 2 óra). A héber nyelv alapfokú ismerete szükséges.

3.Mit, miért, hogyan – zsidó ünnepek és hétköznapok (heti 2 óra).

4.A heti szakasz (heti 2 óra).

A kurzusok helye: Lauder Javne … Tovább »

Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »

פרק א

מישנה א

T ! „

ארבעה ראשי שנים הם. באחד

TV: „ יי T „ T T. T Í “

בניסן ראש השגה למלכים

T : „ T T – It•:

ולמלים; באחד 3אלול ראש

השנה למעשר בהמה׳ רבי

„־ • T ־־:־” : … Tovább »

Általános felháborodást keltett a közelmúltban, amikor híre terjedt, hogy egyes vidéki brókercégek a kárpótlási jegyek felvásárlására specializálódtak. Általában a névérték 25-30 százalékát fizetik értük, tehát még az egyharmadánál is kevesebbet.

Felmerült a kérdés, … Tovább »