Farkas Éva halálára

Írta: Novák Attila - Rovat: Archívum

Farkas Éva halálára

Farkas Évát régóta ismertem és kedveltem. Engländer Tibor legközelebbi és fáradhatatlan munkatársaként foglalkozott a magyarországi cionista mozgalom gya­korlati ügyeivel. Vehemens egyéniség volt, nagyon tu­dott szeretni és gyűlölni, és ez utóbbiban sokszor nem volt igaza. Ám nagy szíve is volt, sokat segített azokon, akik bajban voltak. Kiváló beleérző képességgel vette észre, hogy ki van bajban és sokunk életét próbálta job­bá varázsolni.

Farkas Éva azok közé az emberek közé tartozott, akit – ivrit kifejezéssel -,,ászkán”-nak, azaz gyakorlati/pragmatikus irányultságúnak neveznénk. A mai normákkal ellentétben, hihetetlenül önfeláldozással, sőt önkizsák­mányolással, fizetség és ellenszolgáltatás nélkül szer­vezte a Magyarországi Cionista Szövetség munkáját. Nem nagyon engedte, hogy átvállaljanak bármit is a munkából, mindent egyedül akart megoldani. Kár.

Éva nem rejtette véka alá véleményét, pszichológiai intézeti szobájába lépve mindenki láthatta, kivel áll, pontosabban ül szemben: Kurt Lewin portréja mellett mindig ott villódzott számítógépe képernyőjén Jeruzsá­lem sziluettje. Farkas Éva kivételes egyéniség volt és at­tól félek, hogy halálával nem csak generációja megha­tározó egyénisége, hanem egy típus is távozott közülünk: így a technokraták, a fizetett hivatalnokok korsza­ka jön. Indulatok s elkötelezettség nélkül gépiesen bo­nyolítják majd le ügyeinket. Sanyarú sors vár ránk.

Nehéz és fájdalmas életére tragikus halál tett pontot, 61 évesen. Biztosan élhetett volna még. S az is biztos, ha van túlvilág, ott a helye a legjobbak közt. Emlékét így nemcsak közeli barátai, ismerősei őrzik, hanem minden jóakaratú ember.

Emléke legyen áldott.

Novák Attila

támogatás
Pop up banner

Címkék:2005-09

[popup][/popup]