Összesen 8,563 találat (8381 - 8400) : R. A..
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »
A MAGYARORSZÁGI rendszerváltás megérintette a magyar zsidóságot. Kit jobban, kit kevésbé. Ez az érintés egyszerre politikai, gazdasági, egzisztenciális és ideológiai volt. A baloldaliságra fogékony magyar zsidóság eltávolodott vagy eltávolodni kezdett ezen eszmekörtől. A korábbi … Tovább »
T. Szerkesztőség!
Örömmel olvastam a Szombat 9. számában a Slachta Margit életút-méltatást, miként felfigyeltem arra is, hogy a Magyar Szocialista Párt Hívők Szocialista Fóruma november 24-én ugyanezt a témát tűzte napirendre. Vallom, hogy valamennyi mártír méltó az utókor … Tovább »
Korábbi lapszámunkban jeleztük, hogy folytatjuk a kacsa, ill. a liba elkészítésének receptjeit.
A liba- vagy kacsamáj
Amikor a libát vagy kacsát kibontjuk, külön tesszük a háját és a belekről lefejtett zsírt. Hideg vízben jól megmossuk, kiáztatjuk. Kockára vágjuk és kiolvasztjuk. … Tovább »
MÁRCIUSBAN NYÍLIK MEG Kádár Béla ismeretlen rajzainak kiállítása a Chagall Galériában.
Kádár Béla életét és munkásságát még ma is sűrű köd borítja. Az elfeledettségből, mely egy lelkiismeretlen kultúrpolitika következményeként még ma is körülveszi, csak nehezen bontakozik … Tovább »
Kísérő szavak egy filmhez
A nemzetek múltjukból építkeznek. A magyar nemzet nemrég emlékezett meg 1956 és 1849 vértanúiról. Vajon kell-e még foglalkozni 34 vagy 140 év előtti tragédiákkal? – ezt a kérdést józanul gondolkodó ember nem teheti föl. Csak olyan népek maradtak fent … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez
„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »
Michael Kleiner, a Likud képviselője az izraeli törvényhozásban, aki a Kneszet bevándorlási és integrációs bizottságának az elnöke, indítványozta, hogy korlátozzák az úgynevezett hazatérési törvényt. E törvény értelmében nyomban bevándorlásuk után megkapják az izraeli állampolgárságot … Tovább »
GOMBAMÓD SOKASODTAK a sátortáborok 1990 nyarán az izraeli városok nagy terein és parkjaiban: azok költöztek a sátrakba, akik nem tudták tovább megfizetni a növekvő lakbéreket. Lakásbőség korábban sem volt, de a nagymérvű bevándorlás felhajtotta az árakat a lakáspiacon. Június … Tovább »
1990. október 27-én és 28-án nemzetközi rabbikonferencia tanácskozott Bázelben, mely nyilatkozatban fordult valamennyi zsidó közösséghez. A hánukká alkalmából közzétett deklarációt – némi késéssel – az alábbiakban ismertetjük.
A ZAKLATOTTSÁG, a gondok és az aggodalom e napjaiban … Tovább »
Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a Joint, ismét megnyitották a szervezet budapesti irodáját. Az újabb nemzedék számára már nem olyan ismert ez a rövidítés és ez … Tovább »
A többségi nemzet zsidókkal szembeni (vélt és/vagy valós) kisebbségi érzése egy Nessus-ing, amelyben bajos önként és dalolva masírozni az Európa-ház felé kijelölt menetvonalon.
A létező szocializmus öröksége sivár. A zsidókérdést sajátos módon állította takaréklángra: … Tovább »
Kiszállt a Gestapo
Negyvennégy tavaszán a Sztójay-kormány amnesztiarendelete folytán megnyílt előttem a budapesti hírhedt toloncház kapuja, és én szabad lettem. Akik ezeket az időket velem együtt megélték, nem fogják cáfolni: éppoly rettegve gondoltunk szabadságunkra, mint fogságunkra. … Tovább »
A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
„A cigánytranszportokra vonatkozólag közlöm, hogy 1939. november 20-án az első zsidótranszport elindul Bécsből. Ehhez a szerelvényhez kapcsolnak három vagy négy vagont cigányokkal. További vonatok is indulnak majd, Bécsből, Märisch-Ostrauból és Katowicéből. A legegyszerűbb módszer, … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Portré
Ha nem is tartalmában, de formájában feltétlenül rendhagyó könyvecskét bocsátott útjára jó másfél évvel ezelőtt a Magvető Könyvkiadó. Kádár Iván izgalmasan érdekes vallomását (Esszé történelmi oldalnézetből) és Mezei Andrásnak Kádár Ivánnal folytatott beszélgetéseit … Tovább »