Összesen 1,583 találat (481 - 500) : Pap Éva.
A parancsolat szerint a két jom kipuri áldozati bak, külsőre és magasságra egyformán kell kinézzen, úgy hogy árban is megegyeznek és egy időben vásárolták őket. Ha áruk különbözik, akkor is kósernek számítanak. Ha az egyiket ma vásárolták, a másikat pedig holnap vásárolják, … Tovább »
„Majd elébe hozták a bakkecskét, levágta és a vérét felfogta a hintő edénybe. Majd bement arra a helyre, ahova bement és megállt, ott ahol állt, és hintett a vérből egyszer fel és hétszer le…”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni … Tovább »
“(A bikát) levágták és a vérét átvette az erre való edényben, s átadta annak, aki az csarnok előtti negyedik lépcsőn állt, hogy a vért kavargassa, nehogy megalvadjon. Azután fogott egy serpenyőt és felment az oltár tetejébe, ott félreseperte a hamut és kivett néhány darab izzó … Tovább »
Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »
Senki nem léphetett be szolgálatra a szentély udvarába (héb. ázárá), akkor sem, ha tiszta, csak akkor, ha lemerült a mikvében. A főpap ezen a napon (Jom kipur) ötször merül alá és tíz kéz- és lábszentelést végez.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) … Tovább »
“A Nagyi fonta a barheszt, jól meghintette mákkal, és a végén lecsípte belőle a srájemot, ami a sparheltben landolt, amikor már lobogott benne a tűz. Bármit ettünk – főleg ebédre vagy vacsorára –, a Nagyfater mindig elmondta: – A jó zsidó mindig hagy srájemot.”
Részlet … Tovább »
Izraelben az első, amit örömmel üdvözlök, a víz. Háromféle fontos izraeli vizet ismerek.
A Holt tenger csúszós, olajos, sós vize nekem a teremtés mérhetetlen erőit idézi. Hatalmas és jóindulatú; de ne is álmodjon senki arról, hogy uralhatja. Ebben a vízben nem lehet széles … Tovább »
Leóék családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész … Tovább »
A Nagy Szanhedrin öregei, öregeket állítanak a szolgálatára, akik tájékoztatják a napirendről és felszólítják: „Uram, a Főpap, olvass te magad, lássuk, hogy elfelejtetted, vagy nem tanultad meg.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni … Tovább »
Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében, melyből a Libri kiadó engedélyével közlünk részletet.
Hat óra tájt fordult a kulcs a zárban, és besüvített a lakásba Andriska. Úgy rohant át a konyhán, akár a tájfun. … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Röhrig Gézával beszélget új kötetéről Szántó T. Gábor
Hajléktalanokról szóló új versesköteted, az angyalvakond, pont azokban a napokban jelenik majd meg, amikor a kormány Magyarország Alaptörvényének módosításával teszi büntethetővé a közterületen történő, életvitelszerű … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
Shakespeare Velencei kalmár című művének a politikai korrektségtől mentes bemutatójára készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A bemutatóról szóló keddi sajtótájékoztatón Tompa Gábor rendező és Visky András dramaturg beszélt az előadás kényes kérdésfelvetéséről.
Tompa … Tovább »
Mi a böjtnapok rendje? Kiviszik a frigyszekrényt a város utcájára (terére) és hamut szórnak rá, valamint a Nászi (előljáró) fejére, az Áv Bet Din (bíróság elnökének) fejére, majd mindenki hamut szór a saját fejére. Közülük az idős így szól dorgáló szavakkal: Testvéreim, … Tovább »
A fuvola hangja (egyszer) öt és (máskor) hat. Ez a bét hásoevá (vízmerítés ünnepe) fuvolája, amely szombaton sem szűnik meg, sem pedig ünnep napján. Azt mondják: „aki nem látta a bét hásoevá örömmel teli hangját, az életében nem látott örömet.”
Misna, magyarul … Tovább »
A minap jelentette be a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András, hogy az őszi fesztiválrendezvények mellett az ősszel a viharkároktól sújtott szegedi zsidó temetőt is igyekeznek felújítani a város önkormányzatának támogatásával. Ennek alkalmából tekintünk vissza a temető … Tovább »
Kevesen sejtik, hogy egy zsidó temető nem csupán végső nyugvóhely, illetve a vallásosok számára a feltámadásig tartó ideiglenes hajlék, hanem „könyv” is, melyből kiolvasható egy közösség élete, társadalmi helyzete és világképe.
A sírok betűkként sorakoznak, a köztes … Tovább »
Dina Rubina (1953) Oroszország egyik legolvasottabb kortárs írója, Taskentban született, Üzbegisztánban.
Gyermekkorában számos nyelv és kultúra vette körül, különösen nagy szerepet játszott életében a zene és a festészet. Az irodalom iránti érdeklődése korán megmutatkozott, … Tovább »
A Szentek Szentjét elválasztó függöny vastagsága tefáh és hetvenkét sodort fonálból (érből) szőtték. Minden érben huszonnégy fonál volt. A hosszúsága negyven könyök volt, a szélessége húsz könyök, és összesen nyolcszázhúsz ezer fonalat tartalmazott. Minden évben két … Tovább »