Misna magyarul – Jevámot 4.

“Aki hálicát gyakorol testvére özvegyén, tilos annak rokonságával házasodnia, és a nő tilos a férfi rokonságának. A férfinak tilos az anyja, az anyjának anyja, apjának anyja, a lánya, a lányának lánya, a fiának lánya,  a nővére, míg a hálucá él.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevamot 4

Jevámot 4/1

Ha a levir (házasodó sógor), akivel (testvérének özvegye) hálicát végez és azután kiderül, hogy az özvegy állapotos és életképes magzatot szül,[1] a levir házasodhat az özvegyasszony rokonaival és a nő is házasodhat a férfi rokonaival, és a nő nem lesz alkalmatlan papi házasságra.[2] Ha a magzat életképtelen, a férfi nem házasodhat a nő rokonaival és a nő sem a férfi rokonaival, és a nő sem házasodhat pappal.

 

Jevámot 4/2

Elvette feleségül[3] elhunyt fiútestvére özvegyét, és kiderült róla, hogy állapotos volt és szült. Ha a magzat életképes,[4] elválik tőle, és áldozatot kötelesek hozni. Ha a magzat életképtelen, megtartja a feleségét. Ha az elsőtől (korábbi feleségtől) van a magzat és kilenc hónapos, vagy hét hónapos és az utóbbi nőtől van, a házasság szabályos és függő (ásám táluj) áldozatot hoz.[5]

 

Jevámot 4/3

Jávámra váró[6] özvegy, aki tulajdon birtokába jutott, Bét Sámáj és Bet Hilel megegyeznek abban, hogy eladhatja vagy elajándékozhatja, és aktusa szabályos. Ha (az özvegy) meghal, mi történjék a ketubájával,[7] a vagyoni tárgyakkal, amit a házasságba hozott vagy abból kivisz? Bét Sámáj azt mondja: megosztják az elhunyt férj örökösei és az elhunyt özvegyasszony apja között, Bét Hilel szerint a tulajdon azé marad, akié, a ketubá pedig a férj örököséi, a vele behozott és kivitt tulajdon, az apa örököséi.[8]

 

Jevámot 4/4

Ha elvette feleségül (a jávámra váró özvegyet), ő minden szempontból a felesége lesz, ketubája azonban az első férj tulajdonát képezi.

 

Jevámot 4/5

A levirátus (sógorházasság) kötelessége a legidősebb fiútestvért illeti. Ha vonakodik, felkérik a többi testvért, (életkor sorrendjében). A (következő) idősebbikhez mennek, és azt mondják: rajtad áll a kötelesség, vagy oldják meg a szandálodat, vagy légy jávám.

 

Jevámot 4/6

A kisebbre hagyta,[9] amíg felnő, vagy egy idősebb testvérre, amíg visszajön a tengeren túlról, vagy a süketre vagy imbecilisre. (A utóbbiakra) nem hallgatnak, hanem rá parancsolnak: micvá  számodra: vagy hálicá vagy levirátus.

 

Jevámot 4/7

Akit a hálicá felment attól, hogy elvegye testvére özvegyét, örökség szempontjából továbbra is a testvéreihez tartozik.[10] Ha azonban az elhunyt apja még él, a birtok az apáé marad. Ha elveszi (a testvére) özvegyét, a testvér vagyona övé lesz. Rabbi Jehuda azt mondja: akárhogy legyen, ha az apa életben van, a tulajdon (birtok, ház, stb.) az apáé marad.

Aki hálicát gyakorol testvére özvegyén, tilos annak rokonságával házasodnia, és a nő tilos a férfi rokonságának. A férfinak tilos az anyja, az anyjának anyja, apjának anyja, a lánya, a lányának lánya, a fiának lánya,  a nővére, míg a hálucá él. Testvérek házasodhatnak a hálucá (előbb említett) rokonaival. A hálucá nem mehet férjhez (az említett) levír apjához, az apjának apjához, a fiához, a fiának fiához, testvéreihez, testvéreinek fiához. Az ember házasodhat hálucájának asszonytársával, de nem a hálucá rokonának asszonytársával.

 

Jevámot 4/8

Aki özvegyével (nevezzük A-nak) hálicát gyakorol, és közben egy (másik) testvér elvette feleségül a hálucá leánytestvérét (nevezzük B-nek) és ezt követően meghalt. Ekkor B, aki A lánytestvére (hálicát gyakorol, mert a levirátus nem megengedett.[11] És aki elválik a feleségétől, és annak lánytestvérét elveszi feleségül, és az elvált fiútestvér meghal, a nőnek nincs levirátusa, és hálicát se gyakorol.

 

Jevámot 4/9

A levír, akinek bátyja[12] eljegyezte a (levírre váró) özvegy lánytestvérét, azt mondják neki Rabbi Jehuda ben Betéra nevében, „várj”, amíg testvéred megteszi azt a dolgot. Ha a testvérnek az özvegy megteszi a hálicát, vagy a levirátust, akkor elveheti a jegyes a lánytestvért feleségül. Ha meghalt az özvegy, a jegyes megházasodhat. Ha meghal a levír, a jegyesnek el kell bocsátani a menyasszonyát válólevéllel, és testvérének feleségét hálicával.

 

Jevámot 4/10

Az elhunyt testvér felesége nem köt levirátust, hálicát sem gyakorol, amig nem várt három hónapot. Ugyanígy a többi asszony, nem jegyzik őket el, nem mennek férjhez, három hónap elteltéig. Ugyanígy szűzlányok vagy nem szüzek esetén, ugyanígy az elváltak vagy az özvegyek, ugyanígy a házasok, és akiket eljegyeztek (nem mehetnek férjhez három hónapnál korábban). Rabbi Jehuda azt mondta: A házas asszonyok, (azonnal eljegyezhetik) őket, az eljegyzettek férjhez mehetnek, kivétel a Júdeában élő menyasszonyok, mert ott a vőlegények szíve nagyon heves.[13] Rabbi Joszi azt mondta: minden nő, akinek férje meghalt, azonnal eljegyezhető, kivéve az özvegyek (kik eleget akarnak tenni a harminc napos) gyásznak.

 

Jevámot 4/11

Négy testvér, akik elvettek négy nőt feleségül, és meghaltak. Az életben maradt testvér (több volt, mint négy) levirátus gyanánt megházasodhat az összes özveggyel. Valakinek két felesége volt és meghalt, együttélés és hálicá (az egyik asszonnyal) felmenti az asszonytársat. Ha az egyik alkalmasnak bizonyul (papi házasságra), és a másik (asszony) nem alkalmas,  ha hálicát alkalmaz (egy testvér) akkor az alkalmatlannal teszi, ha levirátust gyakorol, azzal is lehet, aki alkalmas.

 

Jevámot 4/ 12

Aki újból elveszi a korábban elválasztott asszonyát,[14] vagy elveszi feleségül azt, aki korábban hálicával elbocsátotta (héb. hálucá), vagy a hálucá rokonát, el kell válni tőle, és az ebből származó gyerek mámzernek számít,[15] ez Rabbi Ákiva véleménye.

 

Jevámot 4/13

Ki a mámzer? Bárki, aki tiltott családi kapcsolatból ered. Ezek Rabbi Ákiva szavai. A Timni beli Simon azt mondja: Bárki, akinek eredetéért a szülők kárettel tartoznak.[16] A törvény ezt követi. Rabbi Jehosua azt mondja: Bárki, akinek eredetéért, törvényszék általi halállal büntetnek. Rabbi Simon ben Ázáj azt mondta: Származási okiratot találtam Jeruzsálemben, és abban az áll, „ez az ember férjes feleséggel való közösülés gyümölcse, Rabbi Jehosua szabálya szerint ítéltetik meg”. Ha valakinek meghal a felesége, elveheti annak a testvérét. Elvált tőle, és meghalt, elveheti annak testvérét. Valaki máshoz ment feleségül és meghalt, elveheti a testvérét. Sógornője, aki meghalt, elveheti a testvérét. Hálucának, aki meghalt, elveheti a testvérét.

 

[1] A hálicá felesleges volt, mert az elhunyt testvérnek végül is született utódja.

[2] A „hálucá” általában alkamatlan arra, hogy kohen feleségül vegye.

[3] A fiútestvér utód nélkül halt meg.

[4] Az özvegy a levirátuskor állapotos volt, vagyis a magzat még az elhúnyt testvér magzata.

[5] Az áldozat, ásám táluj, mert lehet hogy törvénysértés volt.

[6] Jávámra váró: someret jávám, aki levirre vagy hálicára vár.

[7] Ketubá-ja: az özvegy házassági levele. Itt a ketubában lévő anyagi értékekre gondol a misna.

[8] Apa: a feleség apjáé.

[9] Az idős testvér azt akarta, hogy várják meg, amíg a legkisebbik felnő a feladathoz.

[10] Nem büntetik azért, mert nem akart levirátust.

[11] Nem megengedett a rabbinikus törvény szerint.

[12] Aki szintén potenciális levír.

[13] Fennáll a veszély hogy összeköltöznek.

[14] Akit közben más valaki eljegyzett.

[15] Mámzer: fattyú.

[16] Káret: az egek büntetése.