Összesen 1,186 találat (381 - 400) : Nyelv és tudomány.
Aki a következő négy dolgot vizsgálja, jobb lett volna, ha nem születik meg, ezek pedig: mi van fent, mi van lent, mi van elől és mi van hátul. És az, aki nem tiszteli a teremtőjét, jobb lett volna, ha nem születik meg.
Mindenki köteles eleget tenni a jeruzsálemi zarándoklat parancsolatának, kivéve a süketet, a szellemileg fogyatékost, a kiskorút, a bizonytalan neműt, az androgünoszt, a nőt, a rabszolgát, aki nem szabad, a nyomorékot (sánta), a vakot, a beteget, az öreget és aki nem képes a lábai … Tovább »
A Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma 2018. február 19-i ülésén úgy határozott, hogy az emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki másfél évtizedes kimagasló nemzetközi és magyar tudományos munkásságát az elmúlt két évben is számos … Tovább »
A jeles filmrendezőt köszöntjük egy korábbi interjúnkkal.
ZSIDÓ ISKOLÁK – Maimonidész Magyar- Angol Kéttannyelvű Gimnázium
Az intézmény 2017 szeptemberétől működik Magyarországon. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) alapította.
Az iskolának otthont adó épület Óbudán, szép környezetben, nem messze az amfiteátrum … Tovább »
Kőszeg Ferenc írása a fenti címmel lapunk decemberi számában jelent meg. Az írás első részét, terjedelmi okokból nem tudtuk nyomtatásban közölni, így az itt olvasható.
Első rész
Éppen száz évvel ezelőtt az ország legtekintélyesebb társadalomtudományi folyóirata, … Tovább »
Leonard Cohen kultusza szülővárosában nagyobb, mint valaha.
A magyar neológia helyzetét elemző, vitaindító írás szerzője összegzi gondolatait.
Az izraeli és az orosz állami könyvtárak megállapodtak kedden, hogy Izrael az interneten nyilvánossá teszi a sok ezer régi héber könyvet és dokumentumot tartalmazó Guenzburg-gyűjteményt – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap.
Az értékek nyilvánossá … Tovább »
ZSIDÓ ISKOLÁK – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola
Konrád Miklós vaskos kötete a magyarországi – magyarországi zsidó – társadalomtörténet egyik fontos kérdésének a feldolgozását tűzte ki célul. A zsidók vallásváltozatása – kitérése és áttérése – eddig sem számított ismeretlen kutatási területnek. Igaz, a kérdéskör … Tovább »
Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »
Nagy vihart keltett a napokban a Nemeshodosi Református Egyházközség szándéka, mely szerint 2017. október 29-én szobrot állítanak Magyarország egykori kormányzójának, Horthy Miklósnak.
A tiltakozáshullámot a felvidéki balliberális média indította el, melynek … Tovább »
Az áruló után kutatva újranyitja az aktákat egy volt amerikai szövetségi nyomozó.
A Talmudban található aggadák (legendák, tanmesék) és halachák (törvények) máig központi szerepet játszanak a zsidóság identitásában. Az 5778-as zsidó újévet köszöntve olvassunk el egy történetet, amely mesterien szemlélteti a Talmud komplex etikai üzenetét.
A Talmud … Tovább »
Hogyan lett világsztár 1929-ben a Balaton-part tündére, Simon Böske?
“Hiszen „…Simon Böskét látni éppúgy érdemes volt, mint Simon Böskének velem beszélni” – állapította meg 1929. május 11-én Karinthy Frigyes naplójában.
A szépségverseny problematikus műfaj. Gondolhatnánk, … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Orbán Miniszterelnök Úr és felesége, rabbi urak, elnökök urak, Főpolgármester Úr, Heisler úr édesanyja, nagykövetünk, és minden tisztelt megjelent, aki eljött ma este!
Elsősorban köszönetet mondok a Miniszterelnök Úrnak, az Elnök Úrnak és kedves feleségüknek a meleg fogadtatásért, … Tovább »
Körner Andrással beszélget Várnai Pál
A New Yorkban élő Körner András építésznek indult, de az utóbbi évtizedekben többnyire zsidó társadalomtörténettel foglalkozik. Eddig hét könyve jelent meg. Önéletrajza írása, a Vonakodó zsidó fejlődésregény, amelyben … Tovább »
Magyarországon léteztek zsidó kórházak Baján, Pápán, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Miskolcon és Munkácson is[1], azonban cikkünkben a fővárosi zsidó kórházakra, és azon belül is „a” zsidó kórházra, a pesti izraelita hitközség 1842-es alapítású kórházára fókuszálunk.