Összesen 1,191 találat (781 - 800) : Nyelv és tudomány.
Szántó T. Gábor
Író, esszéista, 1966-ban született Budapesten, a Szombat főszerkesztője.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és hebraisztikát hallgatott.
Újabb kötetei:
Kafka macskái (2014) 1945 és … Tovább »
Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
A mögöttünk álló évszázad szörnyű megpróbáltatásai közt akadt egy váratlan és örömteli fordulat is: a szovjet birodalom vértelen összeomlására gondolok, erre a megrendítő, nehezen felfogható eseményre, amely éppoly öntörvényűen zajlott le, akár a lenyűgöző természeti jelenségek, amelyeket rettegve vagy gyönyörködve bámulunk, befolyásolni őket azonban nem tudjuk. Mikor aztán összedőlt a nagy agyagvár, kigyúltak az örömtüzek, és Európa-szerte megkezdődött a gondtalan ünneplés. Csak az első eufória elmúltával gondoltak az örökségre is, a kimúlt óriás iszonyú hagyatékára, s a szorongás légkörében hirtelen megszületett az európai eszme.
Forrás: Élet és Irodalom 2008. június 16. / Révész Sándor Sok antiszemita legyen, vagy kevés? Ezt mi döntjük el. Ha tág értelemben vesszük az antiszemitát, sokan lesznek, ha szűk értelemben, akkor kevesen. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Az első esetben könnyebb normatív … Tovább »
Forrás: Amerikai Népszava 2008. június 14. Dr. Kende György izraeli olvasónk nyílt levélben fordult Karsai László professzorhoz “Rehabilitáljuk-e Szálasit?” Címmel. A nyílt levélre Karsai László válaszolt. A levélváltást az alábbiakban olvashatják. Rehabilitáljuk Szálasit? Nyílt … Tovább »
Forrás: Metró 2008. június 14. Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját díszdoktorává avatta a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme. A filozófus nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az ország első elnökéről, Ben Gurionról elnevezett … Tovább »
NOL/MTI 2008.06.02. 1909. augusztus 31-én született Fischl Ferenc néven Nagykanizsán. Prágai zsidó nagyapja a híres Pester Lloyd szedője lett, majd megalapította a Zala című nagykanizsai újságot, apja könyvkereskedő, nyomdász és a szabadkőműves mozgalom tagja volt. Fejtő, aki fiatalon … Tovább »
Forrás: Infórádió 2008. május 28. Már nem először kérdőjelezik meg William Shakespeare szerzőségét, ám egy amatőr kutató eddig ismeretlen elmélettel bővítette a mítoszok listáját: azt állítja, hogy a reneszánsz kori angol drámaíró valójában egy olasz zsidó költőnő volt. … Tovább »
Szombat összeállítás Egy újságcikken felindulva, a sokak idegeit borzoló nevű és küllemű “Gój Motorosok” tüntetést szerveztek a Népszava szerkesztősége elé. A Népszava szerkesztősége a nyilvánossághoz fordult, hogy ellendemonstrációt szervezzenek a lap védelmében. Megoszlanak … Tovább »
Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.
Magánéleti beszélgetés a 75 éves Konrád Györggyel Forrás: Népszabadság 2008. március 29. / Pünkösti Árpád Három évtizedes barátságunk ellenére a Mester – ez a kölcsönös megszólítás, nahát – azt mondta: csak azért ad nekem interjút, hátha a századikon nem lesz kedvünk … Tovább »
Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.
Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10. 000. 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100. 000 (százezer). Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabbrendű lényeknek kellene tartaniuk. Ki állítja a zsidókról ezt a szamárságot? Pedig a zsidózó tüntetők tudtukon és akaratukon kívül mindezzel a zsidóságot magasztalják, emelik maguk fölé.
Ki merné ezek után mondani hogy a Halacha nem rugalmas? Hogy nem talál közös nyelvet a modern korok modern nyavalyáival?
Forrás: Index 2008. március 17. A keresztes hadjáratok idején, a 12-13. században Akko kikötőjébe nemcsak a Földközi-tenger partvidékéről, Levantéból, Egyiptomból, Észak-Afrikából, hanem még a távoli Kínából is érkeztek cserépedények – derítették ki a Haifai Egyetem kutatói. … Tovább »
Forrás: Vajdaság ma 2008. március 17. A Bécsi Egyetem régészei egy zsidó imát tartalmazó amulettre bukkantak Halbturn mellett egy III. századi római kori gyermeksírban. Ez az amulett azt bizonyítja, hogy a római kortól élhettek izraeliták Ausztria mai területén. Eddig a legkorábbi, … Tovább »
Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10 000 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100 000 (százezer). Ettől az 1%-tól rettegne 99%? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabb … Tovább »
Forrás: Élet és Irodalom 2008. április 8. Röviden szeretnénk reagálni Iványi Gábor Naftali Kraus világnézetét védelmébe vevő filippikájára. Mivel sem e folyóirat színvonalához, sem Iványi Gábor iránti tiszteletünkhöz nem lenne méltó írásának inszinuatív és helyenként … Tovább »
Forrás: Kultúra 2008. március 3. Féner Tamás fotóművész, az MTI képszerkesztője, Novák Attila történész, szerkesztő és Turán Tamás rabbinikus tudós kapta az idei Scheiber Sándor-díjat, amelyet Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára adott át hétfőn … Tovább »
Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10. 000. 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100. 000 (százezer). Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabbrendű lényeknek kellene tartaniuk. Ki állítja a zsidókról ezt a szamárságot? Pedig a zsidózó tüntetők tudtukon és akaratukon kívül mindezzel a zsidóságot magasztalják, emelik maguk fölé.