Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

Részlet Shiri Zsuzsa a könyvhétre megjelent regényéből

A Gondolj rám! szép, vidám film lesz a halálról. De kell-e humor egy halálos betegségről szóló filmbe? Egyáltalán hány nézőre számíthat ma egy magyar mozifilm? Kern András 44 éve játszik a Vígszínházban, és most 18 év után újra filmet rendez. A Gondolj rám! forgatásán jártunk.

hvg.hu: A családjában nem beszélgettek arról, hogy kik a felmenők, hogy a dédapját elpusztították egy haláltáborban? Hogy ez miként, hogyan történhetett meg egy magyar családdal?

J. P.: Soha nem volt tabutéma. Gyerekkorom óta tudom, hogy nagymamám zsidó származású és kikeresztelkedett, … Tovább »

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) elnöke elküldte lapunknak levelét, amelyet Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének írt.  Ezt azért tartotta szükségesnek, mert Heisler nyilvánosságra hozta a maga levelét, melyben kifejti, miért mond le  a TEV-ben viselt társelnöki … Tovább »

Miután szó szerint lefordítottuk neki angolra a Csúnya, gonosz bácsikat (az eredeti cím Big Bad Wolves), és korrekt magyarsággal kiejtette a film honi címét, az izraeli rendező egy vicces sztorit osztott meg régi, furcsa humorú barátnőjéről, aki egy észtországi közönségtalálkozó után “dagadt csirkéknek” nevezte a jelenlévőket. Így indult a beszélgetés… Navot Papushado társdirektora és jó barátja, Aharon Keshales nélkül jött Budapestre, hogy népszerűsítse fekete komédiáját, amelybe tavaly beleszeretett Tarantino.

Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szombati világpremieren Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét a 67. cannes-i filmfesztivál közönsége. A rendező egy új alkotói korszak nyitányának tekinti hatodik filmjét, derül ki nyilatkozatából.

A mikve, vagyis a zsidó rituális fürdő, az évezredek során a zsidó vallásos élet legfontosabb helyszíne volt a zsinagóga mellett.

Paul Celan (1920-1970)

A varsói gettólázadás évfordulójára

Jónás Verával a lemezről, zsidóságról, külföldről, származásról beszélgettünk.

A szélsőjobb parókiája
Nemrég fejeződött be ifj. Hegedűs Lóránt pere első fokon a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Ismert: tavaly november 3-án a lelkész által vezetett Szabadság téri Hazatérés Templomában Horthy-szobrot avattak. Az ünnepségen egy jobbikos … Tovább »

avagy dióhéjban a zsidókról, Tórájukról és a hamisítványoktól való viszolygásukról

Körkérdés női irodalomról és identitásról, kisebbségi helyzetről, előítéletekről

Idegenek az éjszakában. Strangers in the Night.  

Az antiszemitizmus jelentésének nyomában

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

Mire ez a nagy felhajtás? Ifj. Hegedűs Lóránt, a Szabadság téri Református Gyülekezet vezetője Horthy szobrának felavatása előtt/után megmondta: négy szobor (Kossuth Lajos, Horthy Miklós, Szabó Dezső, Wass Albert) 2007 óta látható volt a templomot is magába foglaló épület előcsarnokában, … Tovább »