Vádbeszéd ifj. Hegedűs Lóránt ellen

Írta: 168 óra - Rovat: Hírek - lapszemle

A szélsőjobb parókiája

Nemrég fejeződött be ifj. Hegedűs Lóránt pere első fokon a Budapest-Északi Református Egyházmegye Bíróságán. Ismert: tavaly november 3-án a lelkész által vezetett Szabadság téri Hazatérés Templomában Horthy-szobrot avattak. Az ünnepségen egy jobbikos képviselő mondott beszédet. Szószékről ifj. Hegedűs szónokolt. Gyűlöletkeltő kijelentései miatt indult aztán eljárás ellene. Bár a bíróság megállapította, hogy antiszemita megnyilvánulásaival megsértette a zsinati törvényt, csak írásbeli figyelmeztetést adott neki. Az ügy részleteiről az illetékes egyházmegye jogtanácsosát, a vádat képviselő dr. Horváth Györgyöt kérdezte SÁNDOR ZSUZSANNA.

 Horváth György

Horváth György

– Ifjabb Hegedűs Lóránt ellen egyházában már több eljárás indult. Sosem ítélték palástvesztésre. Miért vállalta az ügyet?

– Ez a kötelességem. Huszonhárom éve vagyok a Budapest-Északi Református Egyházmegye jogtanácsosa. Azaz: minden elsőfokú tárgyaláson én képviselem a vádat. Négyévente tartunk tisztségválasztást, eddig mindig újraválasztottak.

 

– Decemberben mégis lemondott posztjáról. Egyházi feljebbvalójának írt levelében arra hivatkozott: „Miután ez már a harmadik palástvesztési indítványom ifj. Hegedűs Lóránttal szemben, és az előző két esetben ugyancsak elfogultság miatt nem volt hajlandó eljárni a bíróság, lemondok tisztségemről.”

 – Lemondó nyilatkozatomat az őszi egyházmegyei közgyűlésnek is el kell majd fogadnia. Addig én vagyok az ügyész. Az elsőfokú bíróságnak egy civil jogász és két református pap a tagja. Nem akarták vállalni, hogy lelkésztársuk ügyében ítélkezzenek. Inkább elfogultságot jelentettek. A per mindig átkerült másik egyházmegyébe. Ami nagyon rossz gyakorlat. Ifj. Hegedűsről mégiscsak saját közösségének kellene ítélkeznie. Nem tolhatjuk a felelősséget másokra. Lemondással erre akartam fölhívni a figyelmet. Lett is eredménye: először történt meg, hogy a tárgyalás a lelkipásztor egyházmegyéjében kezdődött.

– A legfontosabb vádpont volt: a lelkész gyűlöletkeltő, antiszemita kijelentései miatt alkalmatlanná vált hivatására.

– Videofelvételen bemutattuk a bíróságnak, ami a Hazatérés Templomában zajlott. Ifj. Hegedűs az istentiszteleten csupa negatív, közismerten zsidó történelmi alakot sorolt fel, többek közt Kun Bélát, Rákosit, Gerőt, Péter Gábort. És fölszólította a híveket: „A döntő kérdés az, hogy te, testvérem, hol állsz. Elítéled-e az életellenes cselekedeteket, vagy sem? Igazolod-e az izraeli terrorállamot, vagy sem?” Ez nem is burkolt, hanem teljesen nyílt antiszemitizmus, amellyel meg akarta osztani a gyülekezetét. Súlyosan sérti a zsinati törvényt.

– Azzal is vádolta ifj. Hegedűst: a szélsőjobboldali politikai rendezvénnyel lejáratta az egyházát.

– Tavaly november 3-a után rengeteg támadást kapott a református egyház – itthon és külföldről is. Egyházon belül engem is bíráltak, amiért az ügyet nyilvánosság elé vittem, nyilatkoztam róla. Számomra ez komoly lelkiismereti kérdés volt. Alapvetően én is azt gondolom, nem kell kiteregetni, ami egy parókián belül történik. Csakhogy ez más. Itt az egész társadalmat érintő súlyos problémáról van szó. És az eseményt ifj. Hegedűs tette nyilvánossá azzal, hogy a Kurucinfón meghirdette a Horthy-szoboravatást. Templomi beszédét kihangosította, hogy az utcán is mindenki hallja. Szándékos provokáció volt. Ezek után nem teheti meg egyházunk, hogy hallgasson.

– A bíróság írásbeli figyelmeztetéssel és háromezer forint bírsággal büntette a lelkészt. Elégedett ezzel?

– Nem. Ezért is fellebbeztem. Büntetése valójában csak megrovás volt, ezen kívül a per költségeit kellett kifizetnie. A bíróság „illetékmentes”, mivel a testület minden tagja, én is társadalmi munkában dolgozunk. Egy vidékről beidézett tanú 3000 forintos útiköltségét térítette meg a lelkész.

– Az ítéletben megállapították: „A lelkipásztornak a Jobbik eszmeköréhez való vonzódásához nem fér kétség.” Vagy: „A DVD megtekintése után a bíróságban olyan érzés keletkezett, mintha politikai nagygyűlésen, nem pedig református istentiszteleten vett volna részt.” Hozzátették: „Bár súlyos az elkövetett vétség, az írásbeli megrovás alkalmazása elegendő ahhoz, hogy a panaszlottat hasonló magatartás elkövetésétől visszatartsa. Ez áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.” A bíróság ennyire naiv? Vagy ennyire cinikus?

– Nem cinikus, ezt visszautasítom. Másként gondolkodik az eyházi bíró, mint a világi. A hívő keresztényt a megbocsátás és a kegyesség vezérli: abban hisz, a bűnbánat jó útra térítheti a megtévedt embert. Szerintem ifj. Hegedűs esetében ez naivitás, ő nem változik. A hitelvek megsértése miatt még soha nem ítéltek senkit palástvesztésre nálunk. Más esetekben viszont már született ilyen döntés. Mondjuk, ha valaki többszörös visszaesőként hozzányúlt az egyházi kasszához. Ugyanakkor ezen ítéleteket nem könnyű végrehajtani. Mi van akkor, ha a lelkész a kizárás ellenére sem hajlandó elhagyni az egyházat, továbbra is prédikál? Mi nem vagyunk rendőrség, senkit sem tudunk kényszerrel eltávolítani parókiájáról.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás