Összesen 743 találat (1 - 20) : László József.
Petícióban tiltakozik a Sziget Fesztivál szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése miatt másfélszáz művész és zenész, köztük Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének sztárja, Röhrig Géza, illetve a teljesség igénye nélkül Szalóki Ági, Farkasházi Réka, … Tovább »
Heller Ágnes, Márkus György és Sziklai László összesen 13 ezer kötetnyi hagyatéka, köztük könyvek és dokumentumok kerülnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, 2026 első felében pedig kutathatóvá is válnak majd.
Minderről Hermann Zsuzsa, Heller Ágnes lánya adott hírt … Tovább »
A múlt héten lezajlott Ünnepi Könyvhét egyik szép helyi hagyománya, hogy Szeged önkormányzata ilyenkor adja át Az Év Könyve díjat. Idén a rangos elismerést a Frauhammer Krisztina által szerkesztett, a Szegedi Zsidó Hitközség kiadásában megjelent, A művész kitárt ajtaja … Tovább »
A Kiskőrösi Zsidó és Keresztény Kulturális Egyesület szervezésében „Csillagba zárt lelkek” címmel Holokauszt érzékenyítésre várták az érdeklődőket június 10-én a zsinagóga épületében. Az eseményen a szervezők nevében Benyikné Szalai Csilla köszöntötte a jelenlévőket.
Az … Tovább »
Megtartotta éves rendes közgyűlését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ma a Szövetség Síp utcai székházában. Főbb napirendi pontok dr. Grósz Andor elnöki beszámolója volt, a Mazsihisz 2024-es költségvetési zárszámadásának megtárgyalása, és tájékoztatás … Tovább »
Ritkán fordul elő, hogy egy településen tudjuk a nevét az első odaköltöző zsidónak, még ritkábban, hogy a költözés körülményei is ismertek. Ilyen ritka kivétel Jászberény, ahol Buck Gábor neve nemcsak ismert, de közismert is, akárcsak Jászberénybe költözésének körülményei … Tovább »
Tadeusz Borowski lengyel író, költő, publicista Auschwitzi napló című írásából készült az a monodráma, amelyet a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából mutattak be a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A közönséget dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó … Tovább »
Ma 80 éves Jeles András, a kísérletező, hagyománymegújító, formabontó filmes és színpadi rendező, A kis Valentino, az Álombrigád, a Senkiföldje és az Angyali üdvözlet alkotója.
Jászberényben született, felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-népművelés … Tovább »
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) és a Fővárosi Önkormányzat március 20-án, csütörtökön 15 órától rendezi meg a Radnóti Miklós Antirasszista Díjak és az Egyesült Európáért Civil Díj átadó ünnepségét a budapesti Radnóti Miklós Művelődési … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
1848-as séta Jókai Mór Pestjén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében.
Időpont: 2025. március 14. péntek 15.00
Találkozó: Katona József Színház bejáratánál (1052. Petőfi Sándor u 6.)
Jegyár: 4000 Ft, MAZSIKE tagoknak: 3000 Ft (Fizetés a helyszínen … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
A felszabadulás napján nemcsak életek menekültek meg, hanem megszületett az ígéret is, hogy soha többé nem engedhetjük meg az embertelenség és a kirekesztés uralkodását – fogalmazott Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke vasárnap a budapesti gettó felszabadításának … Tovább »
1945. január 12-én az esztelen vérszomj 44 nő és 40 férfi életének vetett véget Budapesten, a szovjet csapatok által akkorra már körbezárt fővárosban. A tömeggyilkosságnak ma egy emléktábla állít mementót a Maros utca 16. szám alatt. Az elkövetők közül nem mindenki bűnhődött … Tovább »
RUTTKAI ÉVA volt a SZÍNÉSZNŐ azokban az években.
Tündérkirálynő… minden, ami csillogás, siker, ragyogás, személyében volt a Vígszínház, azokban az években is, amikor az épületet a Magyar Néphadsereg Színházának nevezték. Mindezt csak azért írom, mert ebben a szerepben … Tovább »
Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”
Az 1928-as amszterdami … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Szombaton felavatták Csurka István szobrát a lakitelki Hungarikum Ligetben, az avatáson részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója is.
Az MTI szerint a történész az eseményen arról beszélt, az író „hivatása, vallása a magyarság … Tovább »
Ez volt a XX. Század Intézet által szervezett Csurka-konferencia tételmondata.
Az 1989 utáni korszakban senki nem tett annyit a zsidógyűlölet újjáélesztéséért, mint Csurka István. Több mint két évtizeden át ontotta írásait az általa szerkesztett Magyar Fórum hasábjain, … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »