Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.

– Fabiny Tamás, Ludassy Mária és Konrád György disputája a szabadságról

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

Rokonaim közül sokan estek áldozatul üldöztetésnek. Más családtagjaimnak menekülniük, bujkálniuk kellett. Érzékeny vagyok a menekültek sorsára, de anélkül, hogy ideologikus alapon szemlélném a bevándorlás, a migráció kihívásait. Konkrét világhelyzetről kell ma gondolkodnunk, … Tovább »

Konferencia és kiállítás 2015. szeptember 18-án

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

Sáná Tová 5776! Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatójának írása a most vasárnap beköszöntő Rosh Hashanah, a zsidó újév kapcsán.

A Bálint Ház teljes csapata boldog, szép, kerek és optimista Új Évet kíván mindenkinek!

Súlyos hibának nevezi a The Times szemleírója az Európába érkező menekültek befogadását.

Gadó János, a Szombat munkatársa, 2015. szept. 9-i cikkében (A menekültek és a holokauszt) a Holokausztra mint értelmezési keretre összpontosítva sok valós összefüggést szemléltet. Azonban úgy látom, hogy összes fejtegetése a következő álláspontot öleli körbe, takarja el … Tovább »

Noha a Németország felé igyekvő menekülteket Európában egyetlen ország hatóságai sem akarják üldözni vagy megölni (már Törökországban sem fenyegeti őket komoly veszély), a médiában mégis rendkívül gyakran társul hozzájuk a Holokauszt képzete.

A müncheni befogadó-állomásról … Tovább »

A Jichák Rabin 1995-es meggyilkolásáról szóló filmjével nem vet véget az összeesküvés-elméleteknek, ám a korabeli dokumentumokra alapuló produkciója világosan bemutatja, hogy a néhai kormányfő és háború hős ellen jobboldali gyűlöletkampány folyt – mondta el Amos Gitai rendező a velencei filmfesztiválon.

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

A francia kiskamaszoknak kötelezővé teszik a Korán tanulmányozását, a felvilágosodás viszont csak választható tananyag lesz. A két legismertebb „új filozófus” felháborodottan reagál.

“1984-ben egy családi Mikulás-esten 1944-es újságcikkek hullanak ki egy borítékból, az utódok megismerik a nagyapa történetét, aki a vészkorszak idején Élő Gyula néven bujkált Erdélyben…”

Lengyelországban három hete tört ki az aranyvonatláz, amikor egy lengyel és egy német kincsvadász bejelentkezett Wałbrzych önkormányzatánál, mondván, találtak egy páncélozott vasúti kocsit, ami szerintük a nácik 70 éve eltűnt legendás aranyvonata.
Mivel a területet korábban sosem tárták fel, ezért a helyi hatóságok még nem tudják, hogy mi van ott, de a hadsereg, a rendőrség és egy rakás jogász a helyszínre sietett.
Ahogy egy rakás illegális kincskereső is, így most a hatóságok versenyt futnak az idővel, mert lehet, hogy a páncélvonat alá van aknázva.
Egy, a vonatot évtizedek óta kutató 85 éves lengyel kincsvadász szerint véres története van a rejtekhelynek.