Összesen 284 találat (61 - 80) : Kertész Iván.
Az új magyar kerettanterv értelmében Esterházy és Kertész csupán fakultatív tananyag, antiszemita írók műveit viszont kötelező elolvasni – írja az „Új kánon” című beszámolójában Wilhelm Droste, aki németként évtizedek óta Budapesten él és a magyar irodalom nagy ismerője.
Felháborodást kelt az antiszemita, horthysta Takaró Mihály vezényletével készült új Nemzeti Alaptanterv. Az irodalom tananyagból például nemes egyszerűséggel kihagyták az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, de kapnak helyett a diákok például kötelező Wass … Tovább »
Erdélyi Lajost még azok is Lalónak nevezik, akik nincsenek vele bizalmi kapcsolatban, vagy csak alig ismerik. Kevés dolog árulkodik jobban a megbecsülésről, szeretetről mint egy közkeletűvé vált becenév. Ha pedig egy népszerű és szeretett alkotó kerek évfordulóhoz ér, amilyen a … Tovább »
Konrád György kézirataiból, feljegyzéseiből, leveleiből, naplóiból és egyéb dokumentumaiból álló archívum nyílik a Berlini Művészeti Akadémián (AdK) – közölte kedden a német főváros tekintélyes nemzetközi művésztársulása, amelyet hat évig a szeptemberben elhunyt Kossuth- … Tovább »
A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt – közölte pénteken a német főváros nemzetközi művészeti szervezete.
Kiemelték, hogy a hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember 13-án budapesti otthonában elhunyt Kossuth- és Herder-díjas … Tovább »
Kérdés, lesz-e valaki, aki be tudja tölteni tátongó helyüket a kultúrában és a médiatérben.
Kérdés, megszerzi-e valaha valaki azt a reputációt, ami a három eltávozott nagyságnak megadatott, megtartják-e az újak egyáltalán a magukét ebben az erkölcspróbáló korban, amikor … Tovább »
85. születésnapja alkalmából készült interjúnk újraközlésével emlékezünk az író-esszéistára.
“Mind a két szülőm gyöngyösi születésű volt, és én nem nagyon tudok náluk visszább menni az időben, mert mi nem sokat beszéltünk az elődökről. Gyöngyösiek voltak mindenképpen, mind a négy nagyszülőm a gyöngyösi zsidó temetőben nyugszik” – fogalmaz az 1956-os Intézetnek … Tovább »
Százhuszonöt éve, 1894. július 2-án született André Kertész, a modern fotóművészeti látásmód egyik megalapozója.
Kertész Andor néven egy budapesti zsidó családban látta meg a napvilágot, könyvkereskedő apját tizenöt évesen vesztette el. Gyermekkorát Szigetbecsén, … Tovább »
Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 címmel nyílik kiállítás eddig kiadatlan fotókkal és vallomásokkal szerdán a pápai zsinagógában – közölte a Kertész Imre Intézet az MTI-vel.
A tárlat az irodalmi Nobel-díjas szerző tanulóéveire koncentrál, azokra az … Tovább »
Berlinben, a Nemzetközi Kert Kiállításon, a különböző vallások kertjei után a zsidóság is bemutathatja a maga “Zsidó Kert” koncepcióját.
“Amilyen a kertész, olyan a kert” – tartja mondja a héber közmondás. Más szóval, a kert építészete, szerkezete, állapota is sokat … Tovább »
“Kun Dezső ünnepélyes elnöki beiktatása a Páva-utcai templomkörzetben.[i]
A Páva-utcai körzet választmányi ülésén múlt csütörtökön iktatták be ünnepélyesen a körzet új elnökét, Kun Dezsőt, a Pesti Izraelita Hitközség, a Pesti Chevra Kadisa, a Pártfogó Iroda képviselőinek, … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban, a rendszerváltást megelőző évben tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 600 fő jelenlétében. Az első független, civil, zsidó szervezet, amelynek első vezetőségi tagjai voltak többek között Konrád György … Tovább »
A Köves Slomó által vezetett zsidó felekezet (EMIH) immár hivatalosan is felügyeletet gyakorol a Holokauszt emlékezete felett – legalábbis ami annak hivatalos, állami változatát illeti.
Megegyezés született a témában az államot képviselő Schmidt Mária illetve a zsidóság … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Bálint György kertészmérnök, “Bálint gazda” kapta idén a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által alapított elismerést, melyet szombaton adtak át Gödöllőn.
A Magyar Szabadságért-díjat Bálint György életútja és értékmegőrző tevékenysége elismeréséül veheti … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Holokauszt Emlékközpont szervezésében 2018. június 7-8. Holokauszt Emlékközpont, Budapest.
Az „ÜRES PADOK” program eredeti elképzelése még a Holokauszt Emlékév előkészítése során merült fel. A szervezők meggyőződése volt, … Tovább »
Születésnapi beszélgetés a 85 éves Konrád György íróval.
Mit mondana egykori álmairól, ha most – mint a klasszikus Karinthy novellában – összetalálkozna a fiatal Konrád Györggyel?
Sajnos nem tudok elég érdekes választ adni, mert úgy érzem, hogy én ugyanaz vagyok hatéves … Tovább »
Örömmel látom, hogy a Szombat szerkesztősége is úgy érzékeli: a „zsidókérdés” kifejezés már csak idézőjelben használható fogalom. Ahhoz, hogy ez így legyen, megítélésem szerint egy hangyányit én is hozzájárultam a 2012-ben lezajlott Gerő-Romsics vita keretében.[1] Hisz’ … Tovább »