Milyen egy zsidó kert?

Berlinben, a Nemzetközi Kert Kiállításon, a különböző vallások kertjei után a zsidóság is bemutathatja a maga “Zsidó Kert” koncepcióját.  

“Amilyen a kertész, olyan a kert” – tartja mondja a héber közmondás. Más szóval, a kert építészete, szerkezete, állapota is sokat elárul a kert tervezőjéről. De egy kert több mint természeti építészet vagy a növényvilág képe – megjeleníti a kulturális hagyományokat is. Ezt láthatjuk a “Világ kertjei”kiállításon Berlin-Marzahnban, ahol 2017-ben a “Nemzetközi Kert Kiállítást” (IGA) rendezték. A 43 hektáros komplexum egy tájépítészeti verseny eredményeképp most egy zsidó kerttel lesz gazdagabb.

A helyszínen szinte minden kert mélyen összefonódik a vallási hagyományokkal, hangsúlyozza Beate Reuber, vezető menedzser. Ilyen a felszentelt templom a balinéz kertben, amit a berlini hinduk vallási helyszínként használnak. A japán zen kert a buddhistáknak „kővé vált-meditáció”. És hasonló kapcsolatban állnak a világvallásokkal és világnézetekkel a kínai, koreai és más keleti kertek is.

 

Folyamatosan mozgásban

De mi jellemzi a Zsidó kertet? Ez látszólag egyszerű kérdés, amely a verseny minden résztvevőjét többször is gondolkodóba ejtette – mivel sem a zsidóságban, sem a kereszténységben nincs speciális kertészeti hagyomány. A zsidóság világszerte elterjedt, túlságosan változatos lett és állandóan mozgásban van, nemcsak a vallási gyakorlatban, hanem kultúrájában is, írja Yael Kupferberg valláskutató a projekthez írt jelentésében. Lehetetlen egy “tipikus” zsidó kertet létrehozni vagy akár csak szimbólumokkal megtölteni.

Ezért a pályázat során a rabbik és a vallástudósok az elmúlt másfél évben néhány elképzelést elutasítottak, amelyek nem voltak összhangban a zsidó hagyományokkal és vallási törvényekkel. Christoph Schmidt, a Grün Berlin GmbH ügyvezető igazgatója, aki a “Világ kertjei”- programot kezeli, leírja a folyamatot: “A projekten dolgozva feltárult előttünk a zsidó kultúra és történelem.”

 

Élet, érzékiség, bujaság

A kezdeményezők végül megegyeztek abban, hogy a természet zsidó felfogása áll majd a középpontban. Yael Kupferberg hozzáteszi: “A zsidóságban a természet nincs felmagasztalva, sem elnyomva. A természet az élet, az érzékiség: cicoma nélkül, feltétlenül bízva az ember oltalmában.” A Tóra és a Talmud tanítása kezeskedik róla, hogy a természeti erőforrásokkal tudatosan és szelíden bánjunk.”

A zsűri szerint ezt a felfogást az “Atelier le Balto”, valamint Manfred Pernice és Wilfried Kuehn tájépítészek valósították meg. A nyertes tájépítészeti iroda már kialakította a berlini Zsidó Múzeumban a „Diaszpóra-kertet”. A parknak októberig kell elkészülnie Marzahnban. A Zsidó kert területe 1000 négyzetméter lesz, és a “Világ kertjei” projekt legfelső szintjén helyezkedik majd el, a Keresztény kert látómezejében. A versenyt, valamint a teljes projektet az Axel Springer Alapítvány támogatja, a látványtervek 2019. május 13-ig lesznek láthatóak az Axel-Springer kiadó berlini épületében.

 

Harmonikus kapcsolat Isten, ember és természet között

Hogy nézzen ki a Zsidó kert? Az ösvények által közrefogott, különböző méretű és alakú területeken, olyan növényeket kell elültetni, amelyek a berlini zsidók történetéhez illenek. Hogy ezek mely növények lehetnek, azt az építkezésig, illetve az ültetésig kell tisztázni. Az úthálózat két csomópontjában pavilonokat építenek: ezek pihenő, beszélgető helyek lesznek majd.

A tervezők azt is vizsgálják, hogyan lehetne közelebb hozni a látogatókhoz a zsidó kultúrát és a zsidó naptár ünnepeit. Sok zsidó ünnep követi a mezőgazdaság ritmusát. Pészach az első árpaaratás idejére esik, Szukkot pedig a betakarítási szezonban van. Tu bisvát a fák újéve. Ez a köszönet napja a harmonikus kapcsolatért Isten, ember és természet között.

 

” Lehetőség a párbeszédre”

A verseny olyan eredményt hozott, amely „jól illeszkedik a korszellemhez”, mondja Manfred Kühne zsűritag. Így látja ezt Erik Lindner is, az Axel Springer Alapítvány vezetője: “Nagyon vonzónak tartjuk azt az ötletet, hogy a kerttervezés segítségével még jobban megismerhessük a zsidóságot. Ez elősegítheti a toleranciát és a kultúra megértését. Mindez összhangban van alapítványunk céljaival.”

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa is támogatóan nyilatkozott. A Tanács elnöke, Josef Schuster “egy érdekes párbeszéd lehetőségének” nevezi a kertet, aminek nyitottnak és hívogatónak kell lennie. Nem falak közé rejtettnek vagy nehezen megközelíthetőnek. Végezetül, a Központi Tanács kívánsága, hogy a Zsidó kertnek ötvöznie kell az élvezetet és a művészi-szellemi igényességet. Ahogyan a többi kertnél is. Tegyen kíváncsivá, és adjon találkozási lehetőséget a zsidósággal. Szóval “a kert élvezete, egy kis plusszal” – fogalmaz Josef Schuster.

A Die Welt cikkét Kovács István fordította