„Hochberger rabbi-helyettes lázító beszédet tartott…”

Írta: Novák Attila - Rovat: Történelem

 A Lágymányosi zsinagóga eladásával kapcsolatos dokumentumok*

Sós Endre (középen) Steiner Marcell (jobbra)

 

1.

– Belügyminisztérium                                                                                                                                                                                                   Szigoruan titkos!
III/5-c alosztály                                                                                                                                                                                                                                         Adta: “Doktor”
Vette: Srankó András szds.
1959.XI.11.
Tárgy: Izráel hitközségről (sic! NA)

Jelentés
Budapest, 1959 november 19.

Október 12-én a Lágymányosi templomban Hochberger rabbi-helyettes lázító beszédet tartott, melyben feltüzelte a híveket a lágymányosi templom eladása ellen.
Dr.Geyer Albert rabi (sic!-NA) a Dohány utcai templomban okt.17-én tartott beszédeiben a következőket mondta:
a./ imádkozzunk azért, hogy Magyarországon vallás-szabadság legyen,
b./egy avatandó fiuhoz: neked életedben többlet munkát kell kifejtened, hogy elismerjenek, mert te zsidó vagy,
c./nyugtalan lélekkel ülnek a padban testvéreink, mert a munkaidejükből ellopott perceket tölthetik itt.
Mindkét ügy bekerült az Egyházügyi Hivatalhoz, ahol állítólag /Sós szerint/ azt mondták, hogy Hochbergert el kell bocsátani, vagy legalább is vidékre helyezni, Geyert pedig elhelyezni Óbudáról, ahol egyébként is csak ideiglenesen volt.
Időközben több napig tartó tárgyalások után a hivatal jóváhagyásával megoldódni látszott a rabi-helyek betöltése. Fisch[1], csáki utcából[2], Dohány utcába, Benoschofszky[3] Budáról a Csáki utcába, Budára és Óbudára Végházi[4]. Mikor ez nyilvánosságra került, az óbudaiak, különösen Dr.László Pál erősen tiltakoztak. Sós-Steiner[5] és Seifert[6] behivatták magukhoz, megmagyarázták neki az indítékokat, ő azonban hajthatatlan maradt. Néhány nappal később a BIH Előljáróságának ülésén, hol ez a kérdés ismét napirendre került László Pál minősíthetetlen hangnemben kikelt a vezetőség ellen azért, mert mint mondta „kinyirták” a rabbit. Többszöri rendreutasítása után az Elöljáróság többségi szavazattal elfogadta azt az elnöki előterjesztést, amit az Egyházügyi Hivatal is jóváhagyott és felhatalmazta az Elnökséget, hogy terjessze a közgyülés elé.
Eközben Hochbergert behivatta magához Turai főelőadó[7] és igéretét vette, hogy a továbbiakban nem avatkozik bele a lágymányosi dolgokba. Ez ígéret ellenében hozzájárult, hogy ideiglenesen Pesten, ill.Budán megmaradhasson. Ilyen értelemben döntött egyébként az Elnökség is.
Időközben a lágymányosi körzet okt.31.-én rendezett egy vacsorát, melyen odarendelt gyermekek és asszonyok tüntettek Hochberger mellett, illetve az áthelyezése ellen.
Dr,.László Pál néhány nappal ezelőtt fennjárt az Egyházügyi Hivatalban Veres ov.-nél[8], ki közölte vele, hogy a Hivatal teljes egészében egyetért a rabi-állások betöltésének módjával.
November 8-án került sor a BIH közgyülésére. Az óbudaiak és a lágymányosaik visszaélvén azzal, hogy a közgyülésre mindenki eljöhetett, egy szervezett mintegy 30-40 tagu csoporttal, köztük sok asszony és gyerek vonult fel. A terem különböző pontjain helyezkedtek el és mikor az elnök bejelentette, hogy az Elöljáróság az Egyházügyi Hivatal által jóváhagyott módon  kívánja a rabi-állásokat betölteni, óriási tüntetésbe kezdtek. Dr.László jelentkezett szólásra, majd még többen köztük olyanok is, akik nem is képviselőtestületi tagok. Az elnök közölte, hogy a szabályok értelmében csak a képviselőtestület tagjainak adja meg a szót, a tüntetés fokozódott. Minősíthetetlen kiáltások minden oldalról és az sem zavarta a tüntetőket, hogy a Hivatal képviselője is ott volt. Dr.László kezdett beszélni teljesen megalapozatlan vádakkal, illetve nemcsak az Elnökséget.
Többszöri figyelmeztetés után az elnök felfüggesztette az ülést, majd miután a rendet helyreállítani nem lehetett, el is napolta. Megkísérelték a terem kiürítését, de ez lehetelen volt és félni kellett, hogy tömeg-verekedés kezdődik. Felvetődött karhatalom kérése is, de ezt általába nem javasolták. A tömeg még hosszú ideig együtt maradt, Sós és az elnökség lemondását követelték, lázítottak a templom eladás ellen, tüntettek Geyer és Hochberger mellett és minősíthetetlenül lázítottak. Az ugyanarra a helyre összehívott Országos Képviselőtestületi ülést sem lehetett csak egy másik helységben megtartani.
Beszélgetések során az a vélemény alakult ki, hogy ez a szervezett tüntetés már nem is személyek ellen, vagy személyek mellett, hanem a hitközség és ezen tul az állam ellen is irányult és a Geyer személye – ki ugyan már előbb Sós elnöknek hüségnyilatkozatot tett és ígéretet arra is, hogy Óbudát szó nélkül hagyja el, ezt az ígéretét azonban nem tartotta meg, hanem rabi-körökben és másutt is lázított – feltételezi azt is, hogy esetleg a szállak sokkal messzebb is elnyulnak.
Egyelőre ugy néz ki, hogy 11-én este ismét összeül a közgyülés.

Sóstól nyert információ szerint – ki tanukra hivatkozik – megállapítást nyert, hogy tudatos szervezkedésről van szó, mert nemcsak – hogy más kerületből származó zsidók, de nem zsidók is voltak a teremben, sőt állítólag egy birkozó bajnok is, számítván arra, hogy esetleg verekedés lesz.
Megállapítható volt az is, hogy ez a megnyilvánulás csak kezdet és ha nem rekesztik be a közgyülést a harag Fisch ellen támadt volna, akit mindenki utál és senki sem fogad szívesen…/SÁRGA SATÍR – NA/…Előkerültek volna azok az ellentétek is, amiket a Csáki utca érez és hangoztat Benosofszky ellen.
Sós hétfőn bennjárt az Egyházügyi Hivatalban, ahol szerinte Olt elnök a legmesszebbmenő bizalmáról biztosította és felhatalmazta, hogy az eredeti tervet minden körülmények között vigye keresztül. Ugyancsak hozzájárultak dr László elmozdításához és az óbudai körzet – körzeti autonómiájának felfüggesztéséhez. Közölték azt is, hogy az egész megnyilvánulás részben államellenes, részben rendészeti problémának tekintik és ennek megfelelően fognak az ügyben eljárni.
Tagadhatatlan, hogy a közhangulat szinte teljes egészében a tervezett megoldások ellen van és félő, hogy ha erőszakkal keresztül is sikerül verni – a közhangulat jó ideig nem fog beletörődni és félő, hogy a 15-re tervezett Dohány utcai és 21-re tervezett Csáki utcai beiktatás botrányba fog fulladni. Fisch magatartásával hozzájárul a hangulat rontásához. Teljesíthetetlen követelésekkel lép fel, zsarol és fenyegetőzik, becsmérlően nyilatkozik Katonáról[9] és meg akarja szüntetni a vele kapcsolatos gyászt. Benesofszky ugyancsak nem akarja a Csáki utca és ő sem akar elmenni Budáról. Távozását egyébként távolról sem igyekezett simává tenni, sőt lázított ő is és huga is megnehezíteni akarván a békés átmenetet és utódjának helyzetét.
Tekintettel a közhangulatra valamint arra, hogy a 11-re összehivott közgyülés alapszabály….és megpeticionálható, a hitközség vezetői közül többen megkísérelték Sóst rávenni arra, hogy halassza el a közgyülést, de ha ezt nem teszi, a rabi-kérdést vegye le a napirendről és vagy győzze meg az elkövetkező hetekben a közönséget arról, hogy a tervezett intézkedés helyes, vagy pedig vizsgálja felül a saját véleményét és ilyen értelemben kezdjen tárgyalásokat a Hivatallal is. Nem látszik valószinünek,  hogy a Hivatal olyan intézkedést erőszakoljon, amivel a közösség nem ért egyet. Sós ebben a helyzetben általában és mindig a Hivatalra hivatkozott és utasításokra hivatkozott, Veres Pál o.v. viszont egy küldöttségnek azt mondta, hogy a Hivatal nem írt elő semmit csak hozzájárult a Sós által előterjesztettekhez. Általános vélemény az, hogy amennyiben Sós keresztül erőszakolja a rabi-kérdés ily módon való megoldását, ebbe rövid időn belül ő fog belebukni. Az a rokonszenv, amit jövetele után vele kapcsolatban éreztek az emberek, erősen szünőben és ma már nagyobb erőpróbákat nem bír ki. /SÁRGA SATÍR – NA/..a tervezett leépítéseket nemcsak, hogy nem hajtotta végre, hanem ujabb. És ujabb u.n.tiszteletbeli, gyakorlatban azonban fizetett embereket alkalmaz és a BIH defizitje már megközelíti az egymilliót.
Felmerült az is, hogy Sós Borsával[10], vagy Schwarcz Benjáminnal[11] együtt menjen be Olt elvtárshoz tárgyalni ezekről az ügyekről, Sós azonban elzárkózott ettől. Sós szerint a Hivatal kiadta nyomozásra az egész ügyet és ennek során a szálak Scheiber felé vezetnek.
10-én délutánra összehívták a Dohány utcaiak egy tiltakozó gyülést Fisch ellen, Sós közölte az összehívókkal, hogy ő nem járul hozzá és igy ez tiltott gyülésnek minősül, ami állami törvények szerint büntetendő. Valószinü, hogy a gyülést ettől függetlenül megtartják.
“Doktor”

Megjegyzés: A fentiekből kitünik, hogy az egyházon belüli ellentétek igen éles formában törtek ki és jelenleg igen nagy harc dul egyházi csoportok között. Ennek a veszélyessége abban áll, hogy esetleg megbuktatják a hitközségnek azt a vezetőségét, amelyik kifogástalanul együttmüködik az ÁEH-val, illetve az állammal szemben teljesen loyális magatartást tanusit.
Az eddig beérkezett anyagokban olyan adatok nincsenek, amelyek arra engednének következtetni, hogy ezeknek a botrányoknak politikai háttere van, csupán személyi ellentétek és a nagyobb pozíció megszerzésért folynak a harcok.
Utasítás: Utasítottam ügynökünket, hogy kapcsolatain keresztül igyekezzen megállapítani, hogy az izraeli követség vagy annak kapcsolatai nem fejtenek ki agitációs tevékenységet a hitközség vezetősége ellen.

Aláírás
Srankó András szds.

Készült: 4 példányban
Nyts.szám: 68/51

In: ÁBTL 3.2.1. M-21589
“Doktor”

Hochberger László (középen) 1977-ben, főrabbivá avatási ünnepségén (Forrás: Milev)

 

2.

– Belügyminisztérium                                                “Szigoruan titkos!”
II/5-C.alosztálya

Adta: “Doktor”
Vette: Lovász Imre r.szds.
Idő: 1960.február 12.
Tárgy: IZRAELI EGYHÁZRÓL (sic! NA)

JELENTÉS
Budapest, 1960.február 22.
“Doktor” jelenti:

(Részlet a szövegből- NA)

“A budai körzet lágymányosi csoportját nagyon nyugtalanítja az a hír, hogy a BIH elnöksége el akarja adni a lágymányosi templomot. Állítólag Olt elnök ur szorgalmazza az eladást. Tény az, hogy a templom tulméretezett a mai látogatottsághoz, de még mindig elég sok templom látogató van és ha tényleg közérdek volna az eladása, akkor is feltétlenül biztosítani kell egy új templomot, /:célszerü volna a régi Váli úti templomot és épületet visszadni:/ és az egész ügyet nagyon csínján kell kezelni. Nem volna célszerü nagy ügyet csinálni belőle, mert mikor a mult év őszén e kérdés már napirenden volt, nemcsak a kerületében lakó zsidók, de a többi felekezethez tartozók között is visszatetszést szült. Ennek a kérdésnek felszínre hozása kis híjján megbuktatta Soós elnököt….”                                                           Aláírás
Lovász Imre r.szds.

Készült: 4.pld.2.old.
13-247.

In: ÁBTL M-21589
“Doktor”

 

A Budapesti Izraelita Hitközség Gimnáziumának
1958 és 1962 között végzett IV. osztályának tablóképéről

 

 

3.

 

  • BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORUAN TITKOS!

III/III/2-a alosztály

ADTA: „Pesti Péter” fn.ü.[12]
VETTE: Simon József r.fhdgy.
IDŐ: 1963.II.23.
TÁRGY: Hochberger Lászlóról

JELENTÉS
Budapest, 1963.febr.26
„Pesti Péter” fn.ü.jelenti:

Hochberger László rabbi 1960/61-ben Budán, a Lágymányosi templomban, mint rabbi helyettes müködött. Amikor először szóbajött a templom eladásának kérdése, a szószékről támadta Sóst és valóságos szervezkedést hozott össze. Ez ügyben maga az egyházügyi hivatal is megintette Hochbergert, akinek körzeti elnöke Kertész Zoltán budai elnök volt.
Hochbergert aztán áthelyezték a perem kerületekbe /XVIII-XIX-XX:/ és kb.1 éve letette a rabbi vizsgát is.
Protektora Scheiber, aki lehetővé tette a rabbi vizsga letételét. Igy ma Hochberger rendes rabbi.
Hochberger egyébként a többi rabbival ellentétben nem végzett egyetemet, szerény, nagyon rossz megjelenésü rabbi.

MEGJEGYZÉS:
Az ügynök Hochbergert nem ismeri alaposan, az információt kapcsolataitól szerzi.
ÉRTÉKELÉS:
“Pesti Péter” fn.ügynök jelentése operatív értékkel bír. A jelentésből ki kell emelni H.László jellemét, amelyben egyszerüség és szerénység van. Ezek csak külső látszatok.
UTASÍTÁS:
Nem kapott.
INTÉZKEDÉS:
Nem igényel.

Simon József r.fhdgy.

Készült: 3 pld.
Kapják: 1 pld.”M” d.
1 pld.táj.
1 pld.Hochberger a.
1 pld.
Nytsz: 31/157.

 

 

In: ÁBTL 3.1.2. M-30841. “Pesti Péter” munkadosszié.

 

Síp utca 12, a MIOK díszterme. Április 4-i ünnepség, dr. Seifert Géza a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnöke beszédét tartja (Forrás: Fortepan)

* Szöveghű közlés (a szerk.)

[1] dr.Fisch Henrik (1907-?): 1954 és 1972 között szolgált a Dohány-utcában. 1972 körül Németországba távozott. Frojimovics 50.

[2] Csáki utca volt a Hegedüs Gyula utca régi neve, az ottani zsinagógáról van szó.

[3] Dr.Benoschofszky Imre (1903-1970), 1936-től főrabbi, 1957-ig lágymányosi főrabbi. Utána a Csáky-utcai (ma Hegedűs Gyula utca) körzet főrabbija haláláig. Frojimovics 48., 52.

[4] dr.Végházi István rabbi (1923-1999): 1958 és 1962 között debreceni főrabbi, kis ideig a BIH főtitkárhelyettese. 1962-ben Dél-Amerikába távozott. Frojimovics 59.

[5] Steiner Marcell (1879?-1966): a BIH Chevra Kadisa elnöke és a MIOK alelnöke volt.

[6] Dr.Seifert Géza (1906-1976). Eredetileg ügyvéd. 1945 után a szovjet nagykövetség jogtanácsosa volt s katonai ügyészként is működött. 1953-tól BIH elöljáró, 1957-től a BIH elnöke. 1966-tól haláláig a BIH és a MIOK elnöke. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának is.

[7] Turai István (1922-): 1958 és 1973 között egyházügyi főelőadó a Budapest Fővárosi Tanácsban.

[8] Veres Pál (1899-), az Állami Egyházügyi Hivatal Protestáns Főosztálya osztályvezetője.

[9] dr.Katona József (1909-1959), 1950-től főrabbi, 1936-tól 1959-ig a Dohány utcában funkcionált. Frojimovics 50.

[10] Borsa Mihály (1906-1986), a Központi Szociális Bizottság elnöke.

[11] dr.Schwarcz Benjámin (1879-1959), a Bethlen-téri körzet főrabbija. Frojimovics 51.

[12] “Pesti Péter” fn.ügynök az Új Élet egyik újságírója volt.

támogatás

Címkék:Hochberger László, Scheiber Sándor, Sós Endre, Végházi István

[popup][/popup]