Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adta irodalmi hagyatékát

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) gyászolja egykori elnökét, Konrád Györgyöt – közölte pénteken a német főváros nemzetközi művészeti szervezete.

Konrád György (Fotó: nol.hu)

Kiemelték, hogy a hosszan tartó, súlyos betegség után szeptember 13-án budapesti otthonában elhunyt Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista és szociológus a kelet-európai ellenzékiek “egyik legfontosabb értelmiségi hangjának számított a létező szocializmus Magyarországán”, a rendszerváltás után pedig “az egységes Európa útmutató gondolkodójaként” tisztelték.

Konrád György – aki 1997-től 2003-ig vezette az AdK-t – “szerencsés választásnak bizonyult, elnöki tevékenységének hat éve alatt a vasfüggöny leomlását követő új európai gondolkodásmódról folytatott élénk viták színhelyévé tette” az intézményt, és “a felvilágosodás legjobb hagyományához tartozó kritikus értelmiségiként elkötelezetten küzdött az egykor elszigetelt kelet-európai államok integrációjáért egy új Közép-Európába”.

A közleményben idézték Konrád György utódja, az AdK elnöki tisztségét 2003-tól 2006-ig betöltő Adolf Muschg nekrológját, amely szerint a kilencvenes évek végén konszolidálni kellett a kelet-berlini és nyugat-berlini művészeti akadémia “kénytelen-kelletlen” egyesülésével létrejött intézményt, és ehhez olyan elnökre volt szükség, aki nem Nyugat- vagy Kelet-Németországból, hanem külföldről érkezett.

“Valaki olyan kellett, aki a német kultúrát még mindig jobban szerette, mint az saját magát. Egy úgynevezett kelet-európainak kellett lennie, hogy közelíteni tudja a legyőzött fél dimenzióját és történelmét a győztes félhez, ám anélkül, hogy az előbbit elnémetesítené. Zsidónak kellett lennie – ami aztán már fölöttébb nagy elvárás volt -, aki nem teheti, hogy megbocsátja a bűnöket, mert saját magában is képes bűnöket találni, még ha az csupán a tétlenség gaztette is. És aki épp ezért megtanulta megérteni a bűnöket – soha nem a tettet, de akarva-akaratlanul, a tettest. Milyen szerencse, hogy nem kellett tovább kívánnunk egy ilyen valószínűtlen elnököt az Akadémiának. Az Akadémia ugyanis tényleg megválasztotta, és megtarthatta két elnökségi időszakra is” – fejtette ki Adolf Muschg a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt írásában.

Az AdK közleményében hozzátették: Konrád György néhány hónappal a halála előtt az intézménynek adta irodalmi hagyatékát, kívánsága az volt, hogy terjedelmes irodalmi munkásságát Berlinben őrizzék és gondozzák. Az AdK a közeljövőben egy rendezvény keretében mutatja be az író kéziratait, és emlékezik meg “a kritikus értelmiségiről, a meggyőződéses európairól, valamint a művésztársulás egykori elnökéről”.

Az AdK-nak jelenleg 426 tagja van, köztük olyan világhírű alkotók, mint Herta Müller Nobel-díjas német író, Daniel Libeskind amerikai építész és Aj Vej-vej kínai képzőművész. A tagok között több magyar is van, köztük Szabó István filmrendező és Eötvös Péter zeneszerző. Az AdK tagja volt Kertész Imre és Esterházy Péter is. (MTI)

 

támogatás