Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Nehezen túlbecsülhető jelentőségű történelmi dokumentumot kaptunk kézhez azzal, hogy megjelent Zimándi Pius István premontrei szerzetes naplója, amelyet az ország német megszállásától (1944. március 19.) fogva egy éve keresztül vezetett. Érdemes összeolvasni az általa leírtakat … Tovább »

Öt éve nem kerülhetett sor azoknak a csontoknak az eltemetésére, amelyeket a Duna medréből, a Margit híd alól emeltek ki. Többen azzal a kéréssel fordultak a Budapesti Ortodox Rabbinátushoz, hogy ismertessük a há- láchá, a zsidó jog álláspontját a méltatlan körülmények között, … Tovább »

Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében kedden a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

– őszi tűnődés halottról és élőről –

Rubik Ernő, Szabó István, Kertész Imre és az On the spot alkotói a legszámontartottabb magyarok a világban a Bridge Budapest rangsora szerint. A toplistát külföldi újságírók állítottak össze és a Forbes magazinban jelent meg. Az élvonalban egyetlen nő van.

Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Hol van a te testvéred? – Ámos Imre és kortárs magyar művészek összművészeti kiállítása nyílik Varsóban.