70 éve nyílt meg a buchenwaldi koncentrációs tábor

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

2007. július 14. Hetven éve, 1937. július 15-én állították fel a buchenwaldi koncentrációs tábort, a legnagyobb ilyen jellegű intézményt német földön.

Az első koncentrációs táborokat az angol-búr háború idején (1899-1902) a britek hozták létre. Példájukat azóta sokan, sokszor követték – a leghírhedtebbek azonban a múlt században a sztálini Szovjetunióban és a hitleri Németországban működtek. A nácik 1933-as hatalomra jutásuk után azonnal törvényt hoztak, amely lehetővé tette bárki korlátlan ideig való fogva tartását ítélet nélkül. A háború kezdetéig hat nagyobb koncentrációs tábor jött létre: Dachau (1933), Sachsenhausen (1936), Buchenwald (1937), Flossenbürg és Mauthausen (1938) és Ravensbrück (1939). Ezekbe főként a zsidó származásúakat internálták, de ide kerültek politikai ellenfeleik, homoszexuálisok, papok, cigányok és bűnözők is.

A foglyok, akiknek felügyeletét 1934-ben az SS halálfejes egységei vették át, 1938-tól munkaerő-forrásként is szolgáltak, számos német nagyvállalatnál dolgoztatták őket. 1942-től kifejezett megsemmisítő táborokat építettek (a leghírhedtebb az auschwitzi volt), amelyek egyetlen célja a nem kívánatos elemek, főként a zsidók szisztematikus legyilkolása volt (ezt emlegették hivatalosan Endlösungnak, a zsidó kérdés végleges megoldásának).

  Buchenwald camp  
  Gyermekek a buchenwaldi koncentrációs táborban  

Buchenwald első 149 lakóját 1937. július 15-én szállították át oda a megszüntetett sachsenhauseni és lichtenburgi lágerből, számuk néhány hét alatt több ezerre duzzadt. A tábor a Weimar melletti Ettersbergben létesült és eredetileg így is nevezték, az itt fekvő erdőben gyakran időztek a német kultúra nagyjai, köztük Goethe. A náci propaganda azonban nem akarta, hogy a név bármilyen módon utaljon “a német szellem megtestesülésének” minősített költőfejedelemre, ezért már két hét múlva átkeresztelték a magyarul bükkerdőt jelentő Buchenwaldra. A tábor bejáratát a Jedem das Seine – mindenkinek amit megérdemel felirat díszítette.

Buchenwaldban 1937 júliusa és 1945 áprilisa között 250 ezer foglyot őriztek Európa szinte minden országából, s bár ez hivatalosan nem volt megsemmisítő tábor, mintegy negyedük, 56 ezer meghalt. Legtöbben az iszonyatos körülmények és az éhség miatt vesztették életüket, sokakat kivégeztek, megint mások az élő embereken folytatott orvosi kísérletek áldozatául estek, a tábor 1945 április kiürítésekor 12-15 ezer ember pusztult el. A rabok fűtetlen faházakban, emeletes priccsekben éltek, mindennaposak voltak a kegyetlenkedések, csuklójukra számot tetováltak, s a táborban működött krematórium is.

A táborba került zsidó (mintegy 15 ezer Magyarországról), jehovista, köztörvényes bűnöző, homoszexuális, szövetséges és szovjet hadifogoly (utóbbiakat szinte kivétel nélkül agyonlőtték) és igen nagy számban politikai foglyok (legtöbbjük túlélte a háborút). A táborban raboskodott (és halt meg) Ernst Tha:lmann német kommunista vezető, Bruno Bettelheim pszichológus, Léon Blum volt francia kormányfő, a Nobel-békedíjas Elie Wiesel, továbbá Jorge Sempun író és az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre. A tábor első parancsnoka Karl Otto Koch SS-ezredes volt, akit 1944-ben korrupció miatt letartóztattak, ügyét ironikus módon épp Buchenwaldban tárgyalták és itt végezték ki. Nála is nagyobb hírhedtségre tett szert felesége, Ilse Koch: “a buchenwaldi szajhaként” emlegetett asszony a női fegyőrök parancsnokaként saját kedvtelésére kínozta a rabokat, s a soha be nem bizonyított, de ma is élő szóbeszéd szerint a különleges tetoválású foglyokat megölette és bőrükből lámpaernyőt készíttetett. (A háború után életfogytiglani börtönre ítélték, a rácsok mögött lett öngyilkos 1967-ben.)

A tábort a nácik 1945. április 8-án részlegesen kiürítették. Az evakuálást nem tudták befejezni, mert a foglyok fellázadtak, így már ők fogadták április 11-én az amerikai hadsereget. Buchenwald gyászos története azonban nem ért véget: a szovjet megszállási övezetbe került tábort nem szüntették meg, hanem 1945 augusztusától 1950-ig az NKVD, a szovjet államvédelmi hatóság működtette. Főként háborús bűnösöket tartottak itt fogva, de kisebb számban kerültek közéjük ártatlanul feljelentett, tévesen azonosított emberek és a kialakuló kommunista rendszer ellenségei is. Hivatalos szovjet adatok szerint 28 ezer foglyot őriztek itt, közülük 7113 halt meg.

Buchenwald területén 1958 óta múzeum és emlékhely található.

(Forrás: www.uno.hu)

támogatás