Egy alulról jövő civil kezdeményezés Győrben szervez világtalálkozót a deportálás 80. évfordulójára győri és Győrből elszármazott zsidóknak, családjaiknak és minden érdeklődőnek. A program részeként konferenciával, kulturális, oktatási és vallási programokkal készülnek, … Tovább »

A Magyar Zsidó Múzeum Tamid című kiállításában a purim ünnepi kellékei – kereplő, süteményküldő tálak és illusztrált Eszter-tekercsek – között találjuk ezt a méretében (17 cm magasság), terjedelmében (15 hasábnyi szöveg) és írásképében is a megillákhoz (tekercsekhez) … Tovább »

Majd egy évszázada kering a legenda, hogy Horthy Miklós felesége zsidó származású lett volna. A szóbeszédnek – amely az 1930-as években, elsősorban a magyar szélsőjobboldal köreiben volt népszerű – semmilyen bizonyítható alapja nincs, ennek ellenére az amerikai sajtó egy része … Tovább »

1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »

Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »

Idén húszan kapják meg a költőről elnevezett díjat. 

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjára, március 21-re tervezett díjátadót azonban a koronavírus-járvány miatt elhalasztják – közölte a kitüntetést húsz évvel ezelőtt megalapító Magyar Ellenállók … Tovább »

Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez

2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »

Távol álljon tőlünk, hogy történelmet hamisítsunk – nyugtatott meg mindenkit az embermentésről szóló nagyszabású konferencián az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Jól sikerült a mozgósítás, megtelt a Parlament felsőházi terme. A szervezők előzőleg aggódtak ugyanis, … Tovább »

A Magyar Narancs jóvoltából felkerült az Internetre a Sorsok Háza 32 oldalas koncepciója (Vision Document), amelyet eddig kizárólag a projekt résztvevői láthattak, és amelyhez eddig külső szakemberek sem kaphattak hozzáférést.

Magából a nyilvánosságra került dokumentumból … Tovább »

1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »

Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet harmadik részét közöljük.

Az írás első része itt, második része itt olvasható.

Egyes civilek … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Reagálás Laczó Ferenc írására

„Végül is ezt a könyvet Magyarországon kellett volna megírni. Csak fájlalhatjuk, hogy mind ez idáig nem írtuk meg” – írta Ránki György 1982-ben az Élet és Irodalom hasábjain Randolph Braham monumentális holokauszt monográfiájáról.[1] … Tovább »

Több mint egy évtizede jelent meg Gyáni Gábor „Helyünk a holokauszt történetírásában” című, komoly vitát kiváltó írása (Kommentár, 2008/3), melynek lapjain a neves történész a magyar kutatások módszertani gyengeségeire, továbbá nemzetközi jelenlétének meglepően alacsony … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Orbán Viktor izraeli látogatása előtt a Népszava – Karsai László történészre hivatkozva – röppentette fel a hírt, miszerint Orbán a címben említett két intézmény összevonását tervezi, Schmidt Mária vezetésével, és ehhez keresné majd izraeli vendéglátói, elsősorban a Jad … Tovább »

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a mai napon reagált a Népszavában megjelent találgatásokra, miszerint a Sorsok Házát összevonják a már meglévő Páva utcai holokauszt-emlékközponttal, az egybeolvasztott intézménynek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lesz a vezetője.

“Látom, … Tovább »

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

Szűk körű magántalálkozón és egy 28 oldalas „proklamációban” igyekezett meggyőzni Josszi Amrani izraeli nagykövetet és rajta keresztül Benjámin Netanjahu miniszterelnököt a Soros György-ös kampány antiszemita felhangjairól és az újjáéledő horthyzmusról a ellenzéki értelmiségiek … Tovább »

Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »