Szigorítanák a törvényt Forrás: Hírextra 2008. március 28. A bécsi Leopold Múzeum körül kirobbant botrány miatt szigorítaná a náci időkben árjásított műtárgyak visszaszolgáltatását szabályozó törvényt az osztrák kormány. A Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) megbízásából … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket. Mindez egy 1993 és 2003 között, a témában utoljára akkor végzett vizsgálatból derül ki. Az elmúlt hónapok történéseinek, vitáinak fényében kérdés, hogy rosszab­bodott-e azóta a helyzet, s ha igen, van-e, és mi a szerepe ebben az oktatásnak. Ez is szóba kerül azon a hétvégi konferencián, amelyet a holokausztoktatásról tartanak történelemtanárok részvételével.

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.

Szerdán a Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti szervezete kerekasztal-beszélgetést szervezett a Képíró-ügy fejleményei kapcsán – “Háborús bűnösök, népbíróságok, felülvizsgálatok” címmel. A résztvevők véleményt mondtak a Képíró Sándor volt csendőrtiszt 1942 januári újvidéki tevékenységével kapcsolatos eljárás akadozásáról.

Születhet-e átütő erejű kezdeményezés a héten kezdődő rijádi arab csúcsértekezleten? Egyebek között erről, valamint a szaúdi béketervről és egy újabb arab-izraeli megbékélési kísérlet esélyéről nyilatkozott a HVG-nek Simon Peresz (84 éves) izraeli kormányfő-helyettes.

Szili Katalin szerint politizálhatnak az egyházak, mert az közösségi szerepvállalásuk része. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor nem tartja szerencsésnek azt, ha az egyházak pártpolitikai tevékenységet folytatnak. A házelnök a Vallás és társadalom című fórumon tartott előadást kedden, az óbudai Zsigmond Király Főiskolán az intézmény kutatóközpontja és a Civil Akadémia Alapítvány rendezésében.

Mégsem kell kártérítést fizetnie a francia államvasútnak a II. világháborúban deportált zsidók után, mert a deportált családok leszármazottai a bordeaux-i bíróság szerint nem a megfelelő helyen nyújtották be a keresetet. A vasúttársaságot korábban kártérítés megfizetésére kötelezték, amiért a II. világháborúban részt vett a francia zsidók deportálásában, és ezért még jegyárat is felszámított.

Új fejezet nyílhat a háborús bűnökkel vádolt ex-csendőr ügyében: a Hírszerző információi szerint a Wiesenthal Központ új izraeli és szerbiai dokumentumokkal akarja bizonyítani a most 93 éves Képíró Sándor bűnösségét. A nácivadászok eddig nem álltak elő ütős bizonyítékkal, miközben a Budapesti Nyomozó Ügyészség “polgári lakosság elleni erőszak bűntette miatt” nyomoz.

A romániai bíróság szerint a háború indítása “jogos önvédelem” volt – kutatók szerint a rezsim 280-380 ezer zsidó és 11 ezer cigány legyilkolásáért felel.

A Zsidó Világkongresszus (ZSVK) köreiben megütközést keltett, hogy a szervezet elnöke, Edgar Bronfman teljesen váratlanul ­ egy telefonos körkapcsolás keretében – értesítette őket: Israel Singer korábbi főtitkár „már nem tartozik a WJC kötelékébe”.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetése nem tudott David Irving brit publicista, történész magyarországi látogatásáról, s ezért a zsinat vezetése vizsgálatot kért ifjabb Hegedűs Lóránt egyházi felettes hatóságaitól az ügy tisztázása érdekében.

Budapest, 2007. március 19. (MTI) – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája című könyv először összegzi a vészkorszak eseményeinek földrajzi hátterét, a gettósítások, a deportálások helyszíneit – mondta a Holokauszt Emlékközpont munkatársa az MTI-nek.

Az izraeli arabok 28 százaléka, ezen belül a felsőfokú végzettségűek 33 százaléka úgy hiszi, hogy a holokauszt nem történt meg – állapította meg egy vasárnap közzétett felmérésben a haifai egyetem.

1944 március 19-én Német nyomásra Sztójay (Sztojakovics) Dömét nevezte ki Horthy miniszterelnöknek,amely tisztséget 1944. 08. 29-ig töltötte be.

“Ne volt KISZ-vezetők oktassanak ki minket az önkényuralomból!” Nem kell más jelkép március 15-én, mint a magyar trikolór – mondta Sólyom László Erdélyben, nyilvánvalóan a Fidesz rendezvényein immár általánossá vált jelképként használt árpádsávos zászlóra utalva. Az általunk megkérdezett képviselők ugyan nem örülnek feltétlenül az új szimbólumnak, de szerintük “már csak azért is” ragaszkodni fognak hozzá.

Nem hajlandó énekelni a zsidó állam himnuszát az izraeli kormány első muzulmán arab tagja, Gáleb Madzsadle munkapárti tárca nélküli miniszter.

Zsidók vagyunk és nem félünk

Köves Slomó budapesti ortodox, hászid rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője a TV2 reggel műsorában elmondta: túlzásnak tartja Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnökének figyelmeztetését, mely szerint jobban teszik a magyarországi zsidók, ha a március 15-én otthon maradnak vagy külföldre utaznak.

A társadalmi traumákról újabb vitasorozatot indított a Védegylet a társadalmi „Kik vagyunk?” címmel. A sorozat első beszélgetésén, március 9-én a magyar társadalmat ért szörnyűségekről, és ezek hatásairól volt szó. Hankiss Elemér, Vásárhelyi Judit, Orosz István és a közönség szerint rosszul állunk a történelmi traumák feldolgozásával, alig van magyarságtudat, és fel kellene számolni a sérelmek okozta szembenállást.