Összesen 55 találat (1 - 20) : Gershom Scholem.
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
30 éve halt meg Schwartz Sándor/Tisbi Illés/Isaiah Tishby, a világhírű, erdélyi magyar születésű kabbalista és irodalmár. Fiatal korában az erdélyi zsidóság története, a cionizmus és a versek foglalkoztatják. Publikációiban ekkor még a Tisbi Illés[1] nevet használta. Később … Tovább »
Manès Sperber, a német, olykor francia nyelven alkotó zsidó író, pszichológus, egykori kommunista mozgalmár, majd antitotalitárius gondolkodó életútjáról szólván egy eszme- és társadalomtörténeti szituációról, egy nemzedékről kell beszélnünk.
Könyvtárnyi irodalma van … Tovább »
A felkérésre, hogy írjak a zsidó öngyűlöletről, minden előzetes megfontolás nélkül pozitív választ adtam. Zsidó öngyűlölet létezik, hiszen van róla szó – gondoltam –, s akkor magyarázatra is szorul.
Aztán megértettem, hogy a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Vajon azt … Tovább »
Emberek és könyvek a Soá idején V. – A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »
A Gólem története – egy bibliai gyökerű, annak sokféle magyarázatából kinyert legendatörzs eredetét és továbbélését elemzi a mágia forrásául szolgáló Széfer Jecirától a modern amerikai regényekig, a comicsok, supermanek, cyborgok világáig.
A Gólem és a prágai rabbi … Tovább »
Az Édenkertben volt két híres fa, az élet fája és a tudás fája. A tudás fájának gyümölcsét megízlelte az első ember, de az élet fájához soha nem jutott közel. Éppen ezért sok mindennek adta ezt a nevet, így például a Tórának: „Élet fája az a hozzá ragaszkodóknak, és … Tovább »
„Nagy mennyiségű intelligenciát fektethetünk be a tudatlanságba, amikor mélységesen szükségünk van illúzióra”.
Sasson Somekh arabista professzor Izraelben él, ahol az arab nyelvtudást nagyra értékelik a hadseregben, a biztonsági erőknél és az elhárításnál egyaránt. Somekh legendás hírnévre tett szert abban az országban, ahol az arabokat többnyire ellenségnek tekintik. Az arab irodalom iránti rajongása mindenkit megérint. A katonai elhárítás embere csak annyit mondott: „Somekh egy igazi nagy tanító.”
A zsidó bölcseletben a messiásra és a megváltásra vonatkozó elképzelésekről meglehetősen kevés anyag jelent meg magyarul; szerencsés kivétel Gershom Scholem „A messiás-eszme a zsidó hagyományban” című klasszikus tanulmánya.Üröm az örömben, hogy ezen egyébként értékes írás érdemei között nem szerepel Maimonidész messiás-értelmezésének pontos bemutatása.
Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »
Uri Asaf költő és festő héber műfordítóként sem ismeretlen a Szombat olvasói előtt. Másfél évvel ezelőtt, vers-, próza- és lapunk internetes honlapján olvasható midrásfordításai után, nem kevesebbre szánta el magát, mint a Zohár magyarítására, ami – ha minden igaz – az … Tovább »
A pszichoanalízis alapötlete, az elfojtott, elutasított lelki tartalom vizsgálata tehát a maga természetes módján találta meg helyét az elutasítottság ellen folyamatosan küzdő, azt mégis újra és újra átélni kényszerülő közegben. Asszociatív ugrás, mégsem teljesen alaptalan: Szent Ágoston óta a zsidóság a keresztény kultúra számára valami tudattalan…
“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”
Akad olyan elemző is – Báthori Csaba –, aki lamedvovnyiknak, a harminchat igaz ember egyikének tekinti Joseph Rothot, ezt a tarhás alkoholistát, ezt a hontalan, leharcolt slemilt. De nem arra tanítanak-e minket az álruhás királyok és a haszid mesterek, amit – az igazak legendáját elemző tanulmányában – Gershom Scholem mond, vagyis hogy „ne mondjunk senkiről erkölcsi ítéletet”, mert „ezek az emberek többé-kevésbé paradox módon rejtve, álcázva gyakorolják az erényeket”?
JACOB TAUBES
A messianizmus ára
A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmusban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messianizmussal kapcsolatos téziseinek újragondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scholem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »
Kaposi Dávid
Egy elfeledett cionizmus
Ahad Ha-Am kulturális cionizmusa
150 éve született Ahad Ha-Am, ennek örülünk most.
A keleti-nyugati közéleti vagy politikai pilpulban aligha akad sok oly mértékben túlhasznált, ám aluldefiniált fogalom, mint a cionizmus. Hallunk persze … Tovább »
VÁRI GYÖRGY
Ábrahám Rigában
Stockholmnak, a városnak, ahol majd egy évig laktam, egyik jó tulajdonsága, hogy olcsón át lehet innen hajózni Helsinkibe és a balti kisállamok fővárosaiba, Tallinnba és Rigába, hála a skandináv alkoholturizmusnak.* Én is így utaztam, a Balti-tengeren, … Tovább »
AGATA BIELIK-ROBSON
Két Odüsszeia, avagy meditáció a remény hiányáról
„Van remény – csak nem számunkra. “
(Franz Kafka)
A felvilágosodás dialektikája című könyvükben Max Horkheimer és Theodor Adorno, a neves szerzőpáros nem kevesebbet állít, mint hogy a modem kultúrát … Tovább »
Vári György
Az izoláció ellen
Ezt a szöveget egyéves svédországi ösztöndíjam inspirálta, a stockholmi Paideia Intézet hallgatója voltam. Az intézet szellemisége segített észrevennem és megfogalmaznom, mi az, amitől úgy érzem, hogy a „zsidó reneszánszáról szóló, halkuló … Tovább »