A nácik által elrabolt könyvek sorsa a háború után

Írta: Rónai Tamás - Rovat: antiszemitizmus, Politika, Történelem

Emberek és könyvek a Soá idején V.  –  A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A könyvek sorsa nagymértékben az elosztást végzők igazságérzetétől és politikai szándékától függött.

1945: Harold Maus, őrmester, egy pincében Albrecht Dürer metszeteinek albumát tanulmányozza (Forrás: USHMM)

A jaltai konferencián (1945. február 4-11.) az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió vezetői megegyeztek Németország háború utáni megszállási zónákra osztásáról. (Később Franciaország is kapott egy zónát.) Ettől kezdve mindhárom ország politikai és katonai vezetése készült saját felségterülete igazgatására, a hadizsákmánynak tekinthető javak (például gyárak, kutatási eredmények stb.) lefoglalására és az elrabolt műkincsek, könyvek felkutatására. Ezért különleges, szakértőkből álló „trófea-gyűjtő” egységeket hoztak létre. 1945 tavaszától tehát kezdetét vette, többek között a németek által eltulajdonított könyvek összegyűjtése. Szovjet források szerint 1945 májusában, a Berlin melletti Rheinsberg vasútállomáson (a szovjet zóna egyik gyűjtőhelyén), a faládákban könyveket találtak, amelyeket a Volga menti Gorkij városába „vezényeltek”, majd a Lenin bibliotékába, ahol később kiderült, hogy a sárospataki könyvtárból származnak. (Amint tudjuk, hét faládában 136 pataki könyv 2006 februárjában hazatért.)

Berlinben, az Eisenacher Straße 12-13. szám alatti épületet, ahol az RSHA kiürített könyvtára is volt, 1944-ben bombatalálat érte. 1945 tavaszán, az épület romjai között megtalálták az RSHA iratanyagának egy részét. A dokumentumokat a szovjet hatóságok áttekintették és az „érzékenyebb” dokumentumok kivételével, 1950-ban átadták Stasinak, a keletnémet biztonsági szolgálatnak. A két országrész egyesülése után 1989-ben kerültek Bundesarchivba. (A Moszkvában őrzött RSHA dokumentumok még csak korlátozottan kutathatók.) A Stasinak átadott dokumentumok pontosan leírják az RSHA Könyvtár Berlinből történő elköltöztetését és működésüket a sziléziai kastélyokban.

Könyvek válogatása az offenbachi depóban

Az 1945 májusában felszabadított kastélyokban talált könyvek sorsa a következőképpen alakult. A Schloss Hauskában található könyveket és más kastélyokból is idehozott köteteket a cseh Nemzeti Könyvtár letéti felügyelete alá helyezték. Ez azonban nem akadályozta meg, hogy számos művet innen Prágába a Nemzeti Könyvtárba és az Egyetemi Könyvtárba vigyenek át. (A leltárba vettek közül, így például a breslaui illetve a budapesti rabbiképzők könyvei közül néhány nem a származási helyére tért vissza, hanem a prágai Egyetemi Könyvtár polcain kötött ki.) A Hauskába hurcolt varsói Nagy Zsinagóga könyveit és a Zsidó Tudományi Intézet Könyvtárának („Tłomackie Könyvtár”) köteteit átszállították Mimoňba, ahonnan a küldeményt, 1946 novemberében tehervagonokban Varsóba vitték.

Amint azt korábbi cikkünkben leírtuk az RSHA a Schloss Niemes (Mimoň) kastélyba szállítatta az ömlesztett és katalogizálatlan judaika könyvállományt. Innen 1943 tavaszán 581 láda könyvet a theresianstadti lágerkönyvtárba vitték, mert a láger szakembereivel akarták a művek bibliográfiai feldolgozását elvégeztetni. A felszabadított táborban negyedmillió könyvet találtak. Ebből 28400 kötetet a Talmud-kommandó katalogizált és ezek jó állapotban maradtak. A rossz tárolási körülmények miatt kb. 150 ezer kötet súlyosan és megmenthetetlenül károsodott, baktériumok és penész spórák áldozatává lett. Seelingmannak, a Talmud-kommandó egykori tagjának sikerült 1500 kötetet azonosítania, amelyeket édesapja híres amszterdami magánkönyvtárából raboltak el. Seelingman1948-ban ezeket a műveket Jeruzsálembe küldte, majd 1950-ben maga is alijázott és még további 500-750 további művet vitt Izraelbe. A Theresienstadban maradt könyvekből összesen kb. 70 ezer mű az Izraeli Nemzeti Könyvtárba (Jeruzsálem) került. A többi, cseh, lengyel, német, holland és francia gyűjteményekbe vándorolt.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár

Az amerikai és a brit szektorokban 1945-1950 között bunkerekben és más rejtekhelyeken megtalált műkincseket és könyveket központi gyűjtőhelyekre szállították. Az egyik ilyen lerakat Offenbach-ban volt közel Frankfurt am Main városához, ahol a Rosenberg zsidókérdés kutatató intézete  működött. (Az ERR rabolt könyvek ezreit küldte ide.) Az offenbachi depó (a továbbiakban: ODA) az IG Farben ötemeletes jól védett betonépületében volt, ahol kettő millió kötetet gyűjtöttek össze. A könyveket olyan szakemberek, mint Koppel Shub Pinson (1904–1961) professzor, Isaiah Rackovsky (1908-1983) rabbi, Maurice Liber (1884–1956) rabbi, Dr. Gershom Scholem (1897-1982) Lucy Dawidowitcz (1915-1990) történész vizsgálták át. Az ODA-ban találták meg a Rothschild könyvtárt, a Collegio Rabbinico de Firenze könyvtárának könyveit és inkunábulumait.

Az ODA 650 ezer zsidó könyvet küldött vissza származási országaikba. Közel félmillió könyv és kézirat jogos tulajdonosát nem sikerült azonosítani, illetve megtalálni. Több mint félmillió könyvet, 8000 zsidó szertartási tárgyat (gyertyatartók, textíliák stb.) és ezer tóratekercset adtak át a Jewish Cultural Reconstruction szervezetnek, amely zsidó közösségek között osztotta szét azokat.

Rabolt könyvek az offenbachi lerakatban (Yad Vashem Photo Archives)

A brit különleges egységek Tanzenberg (Ausztria, Karintia tartomány) kolostorában 600.000 könyvet gyűjtöttek össze, ebből több ezer kötet judaikát találtak, amelyeket szintén a Jewish Cultural Reconstruction szervezetnek adtak át. Ezeket végül Jeruzsálembe szállították. Amszterdamba 975, Párizsba 569 ládányi könyvet, a Szovjetunióba 65.000 kötetet (amelyből 35.000 könyvritkaság volt) expediáltak.

A sziléziai Ratibor (lengyelül: Racibórz) városában található Pless kastélyban 1943-ban az ERR könyvraktárt és elosztóhelyet létesített. A következő évben, az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől a könyveket Myslowitz (legyelül: Mysłowice) sziléziai város egyik raktárába menekítették, ahol a háború végén teljes anyag szovjet hadizsákmány lett és 1945. október és november hónapjaiban, származási helyre való tekintet nélkül, összesen 1 millió kötetet, 59 tehervagonban a Szovjetunióba szállították. E könyvek jelentős része, újra fogságba került. A zsákmányolt könyveket háborús veszteségeik kompenzálásának tekintették és a származási országoknak csak a legritkább esetekben, akkor is politikai okokból adtak vissza néhányat.

Leopold Singer osztrák mérnök könyvtárát elrabolták a nácik. Jóval később Singer családja visszakapta a könyveket, melyeket a bécsi Technikai Múzeumnak ajándékoztak (forrás: Technisches Museum Wien)

A második világháború totális kulturális háború is volt, amelyben 100 millió könyv pusztult el. A háborúban az európai könyvtárakat, így a németországiakat is, hatalmas kár érte, azonban hatalmas egyetemes kulturális veszteségeik ellenére sem mérhetők össze a zsidó könyvek, könyvtárak, archívumok, tudományos kutatóközpontok (Berlin, Varsó és Vilna) elpusztításával. Európában az ezeréves kelet-európai askenáz zsidó kultúra semmisült meg, Izraelben azonban újraéledt. Izrael, az elpusztított európai zsidóság valódi örököse.

A berlini fal leomlása után, ismét a média figyelmének tárgya lett a Soá idején elrabolt műkincsek és könyvtári gyűjtemények sorsa. Visszaadásuk ügyében, 75 évvel a második világháború után, napjainkban is csendes háttérmunka folyik: készülnek a listák, amelyekhez részben a Magdeburgban működő LOSTART nevű adatbankon keresztül lehet hozzájutni. Az adatbázis keresőjében a „books” a „judaica” és a „torah” szavakra végeztem keresést (2020.03,17), amelynek eredménye az alábbi volt: a könyveknél 54479, a judaica témakörben 868, a Tóra-kérdésnél 473 találatot kaptam.

Tovább kell kutatnunk.

 

Irodalom

Nyomtatásban megjelentek:

Remete László: Egy visszahozott hadizsákmány. In: Magyar Könyvszemle 109. évf. 1993. 4. szám 419-429. p

Pugliese, Stanislao G.: Bloodless Torture: The Books of the Roman Ghetto under the Nazi Occupation. In: Libraries & Culture, Vol. 34, No. 3 (Summer, 1999), pp. 241-253

Rydell, Anders: Fosztogatók: hogyan rabolták el a nácik Európa műkincseit. – Pécs: Alexandra, 2015. – 398 p.

Rydell, Anders: The Book Thieves. The Nazi Looting of Europe’s Libraries and the Race to Return a Literary Inheritance – Viking, 2017. – 368 p.

Scheiber Sándor: Zsidó könyvek sorsa Magyarországon a német megszállás idején. In: Magyar Könyvszemle 86. (1970), 3. p. 233-235.

Shavit, David: Jewish Libraries in the Polish Ghettos during the Nazi Era. In: The Library Quarterly: Information, Community, Policy, Vol. 52, No. 2 (Apr, 1982), pp. 103-121

 

Elektronikusan (interneten) megjelentek (2020.03.17. állapot szerint):

Claims Conference:Descriptive Catalogue of Looted Judaica (2014) Link: http://art.claimscon.org/wp-content/uploads/2013/09/Descriptive-Catalogue-of-Looted-Judaica-FINAL-14-November-2014.pdf

Deutsches Reich. Reichssicherheitshauptamt. Bibliothek Link: https://provenienz.gbv.de/Deutsches_Reich._Reichssicherheitshauptamt._Bibliothek

Lublini jesiváról Link: https://forward.com/culture/books/381537/the-mystery-behind-the-lost-books-of-a-cherished-lublin-yeshiva/

Reconstructing the Record of Nazi Cultural Plunder – Link: https://errproject.org/guide/ERR_Guide_Introduction.pdf

Seymour J. Pomrenze US Army ezredesének visszaemlékezése (1988. november 30.), továbbá az ODA havi jelentései szerint a származási országok szerint (1897-1982) Link:  https://www.ushmm.org/information/exhibitions/online-exhibitions/special-focus/offenbach-archival-depot/establishment-and-operation

Sudeten Crossroads for Europe’s Displaced Books Link:

https://archief.socialhistory.org/sites/default/files/docs/pkg-sudeten_crossroads.pdf

Werner Schroeder, Druckfassung Vortrag Weimar 11.9.2003… Im Berliner Reichssicherheitshauptamt (RSHA) bestanden, neben der Zentralbibliothek mit der..

Link: http://www.initiativefortbildung.de/pdf/provenienz_schroeder.pdf

 

Adatbázisok:

Claims Conference (2020.03.17.) https://www.errproject.org/guide.php

LOSTART (2020.03.17.) http://www.lostart.de/Webs/EN/Datenbank/Index.html

 

A sorozat részei:

Emberek és könyvek a Soá idején I. – A vilnai gettó könyvtára

Emberek és könyvek a Soá idején II. – Theresienstadt – egy nagy könyvtár a semmiből

Emberek és könyvek a Soá idején III. – „Tűzből menekült”

Emberek és könyvek a Soá idején IV.  – Náci “könyvgyűjtemények nyomában

 

támogatás

Címkék:Könyvrablás, Offenbach, Soá

[popup][/popup]