Összesen 59 találat (21 - 40) : Gershom Scholem.
Kaposi Dávid
Egy elfeledett cionizmus
Ahad Ha-Am kulturális cionizmusa
150 éve született Ahad Ha-Am, ennek örülünk most.
A keleti-nyugati közéleti vagy politikai pilpulban aligha akad sok oly mértékben túlhasznált, ám aluldefiniált fogalom, mint a cionizmus. Hallunk persze … Tovább »
VÁRI GYÖRGY
Ábrahám Rigában
Stockholmnak, a városnak, ahol majd egy évig laktam, egyik jó tulajdonsága, hogy olcsón át lehet innen hajózni Helsinkibe és a balti kisállamok fővárosaiba, Tallinnba és Rigába, hála a skandináv alkoholturizmusnak.* Én is így utaztam, a Balti-tengeren, … Tovább »
AGATA BIELIK-ROBSON
Két Odüsszeia, avagy meditáció a remény hiányáról
„Van remény – csak nem számunkra. “
(Franz Kafka)
A felvilágosodás dialektikája című könyvükben Max Horkheimer és Theodor Adorno, a neves szerzőpáros nem kevesebbet állít, mint hogy a modem kultúrát … Tovább »
Vári György
Az izoláció ellen
Ezt a szöveget egyéves svédországi ösztöndíjam inspirálta, a stockholmi Paideia Intézet hallgatója voltam. Az intézet szellemisége segített észrevennem és megfogalmaznom, mi az, amitől úgy érzem, hogy a „zsidó reneszánszáról szóló, halkuló … Tovább »
Könyvmoly
A zsidósággal foglalkozó kiadványok folyamatosan bővülő kínálata ugyan nem beláthatatlan, mégis nagy nehézségek elé állítja a könyvmolyokat mind az anyagiak, mind pedig idő és energia tekintetében. A Könyvmoly rovat felélesztése nem más célt szolgál, mint … Tovább »
Nyers pátosz
(hamvasztókönyv. Múlt és Jövő könyvek 1995. 100 oldal, 520 Ft; Éj. Széphalom Könyvműhely, 1999. 167 oldal. 890 Ft; Sziget. Széphalom Könyvműhely 2000. 146 oldal, 980 Ft.)
Néhány évvel ezelőtt Röhrig Gézáról, csak mint a Neurotic, a nyolcvanas évek … Tovább »
Teremtett teremtő
(Tábor Ádám: Hajóház, versek. Palatinus, 2001, 110 old, 1470 forint.)
Félve írok e kötetről. Ez az első verseskötet, amit Tábor Ádámtól olvastam, és gyanítom, szorosan összefügg korábbi munkáival, egy szövetet alkot azokkal. Hét év után most jelentkezett … Tovább »
Moshe Idel
A zsidó messianizmus néhány modern visszhangja
A messiási eszmék mindig is sokarcú szerepet játszottak a zsidó kultúrában, nemzedékeken át fennmaradtak mind az elit köreiben, mind pedig a közemberek között. Elég csak futó pillantást vetnünk a huszadik század három … Tovább »
SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Kabbala – hagyomány és tudomány1
A cím, valamint a benne szereplő szavak egymáshoz való viszonya magyarázatra szorul. Az első szó mindenképpen a választott témát jelöli ki, míg a másik kettő a témához való viszonyulás lehetséges módjait nevezi … Tovább »
Robert Alter
Zsidók a szellemi életben*
Zsidók és nem zsidók a szellemi életben
Filoszemiták és antiszemiták egyaránt gyakran vélekednek úgy, hogy a szellemi élet egyes területein a zsidók száma lakossági arányukhoz viszonyítva aránytalanul magas. Ez tagadhatatlan statisztikai … Tovább »
„Önreflexió és kritika nélkül nem tudok zsidó lenni”
Balla Zsófia – költő, író
– A hagyományos zsidó világ intézményei többnyire kizárják a nőket. De vannak nem vallásos mozgalmak, szervezetek, lapok: a nők ezekben is nehezebben érvényesülnek. Panaszoltad, hogy … Tovább »
Megszállottak, üzletemberek, profik, amatőrök
Zsidó könyvkiadás 1989 után
A cenzúra megszűntével a zsidó témájú könyvek elárasztották a piacot. A „termést” elnézve tartalomban, minőségben, küllemben is roppant heterogén kép tárul elénk, ennél már csak a témával … Tovább »
Heller Ágnes
A hagyomány megtartó ereje
A hitetlen, az ateista többnyire tisztázza a valláshoz való viszonyát, míg az agnosztikus, a szabálytalanul hívő vagy a kételkedő ezt nem mindig teszi. De csak a hívő van abban a helyzetben, hogy vallást válasszon: vagy újraválasztja … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prágába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »
Napló
Hannah Arendt riportkönyve1 a jeruzsálemi Eichmann-perről igen nagy vihart kavart. Mindenekelőtt zsidó körökben. Arendt nem szereti a zsidókat, részben legalábbis felelőssé teszi őket a sorsukért – mondották sokan. Tipikus zsidó öngyűlölet. Hogy az Arendttel szembeni … Tovább »
Gimes Katalin: Negyvenhét vers
Götz Eszter: Tükör és emlékezés
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés* II. rész
Tábor Ádám: Apokalipszis
A zsidóság szellemi közösség
Hochmá és logosz
A biblicizmus: a második személy elsőbbsége
Szabó Lajos-Tábor Béla: Vádirat … Tovább »