Összesen 57 találat (21 - 40) : Gershom Scholem.
AGATA BIELIK-ROBSON
Két Odüsszeia, avagy meditáció a remény hiányáról
„Van remény – csak nem számunkra. “
(Franz Kafka)
A felvilágosodás dialektikája című könyvükben Max Horkheimer és Theodor Adorno, a neves szerzőpáros nem kevesebbet állít, mint hogy a modem kultúrát … Tovább »
Vári György
Az izoláció ellen
Ezt a szöveget egyéves svédországi ösztöndíjam inspirálta, a stockholmi Paideia Intézet hallgatója voltam. Az intézet szellemisége segített észrevennem és megfogalmaznom, mi az, amitől úgy érzem, hogy a „zsidó reneszánszáról szóló, halkuló … Tovább »
Könyvmoly
A zsidósággal foglalkozó kiadványok folyamatosan bővülő kínálata ugyan nem beláthatatlan, mégis nagy nehézségek elé állítja a könyvmolyokat mind az anyagiak, mind pedig idő és energia tekintetében. A Könyvmoly rovat felélesztése nem más célt szolgál, mint … Tovább »
Nyers pátosz
(hamvasztókönyv. Múlt és Jövő könyvek 1995. 100 oldal, 520 Ft; Éj. Széphalom Könyvműhely, 1999. 167 oldal. 890 Ft; Sziget. Széphalom Könyvműhely 2000. 146 oldal, 980 Ft.)
Néhány évvel ezelőtt Röhrig Gézáról, csak mint a Neurotic, a nyolcvanas évek … Tovább »
Teremtett teremtő
(Tábor Ádám: Hajóház, versek. Palatinus, 2001, 110 old, 1470 forint.)
Félve írok e kötetről. Ez az első verseskötet, amit Tábor Ádámtól olvastam, és gyanítom, szorosan összefügg korábbi munkáival, egy szövetet alkot azokkal. Hét év után most jelentkezett … Tovább »
Moshe Idel
A zsidó messianizmus néhány modern visszhangja
A messiási eszmék mindig is sokarcú szerepet játszottak a zsidó kultúrában, nemzedékeken át fennmaradtak mind az elit köreiben, mind pedig a közemberek között. Elég csak futó pillantást vetnünk a huszadik század három … Tovább »
SCHMELOWSZKY ÁGOSTON
Kabbala – hagyomány és tudomány1
A cím, valamint a benne szereplő szavak egymáshoz való viszonya magyarázatra szorul. Az első szó mindenképpen a választott témát jelöli ki, míg a másik kettő a témához való viszonyulás lehetséges módjait nevezi … Tovább »
Robert Alter
Zsidók a szellemi életben*
Zsidók és nem zsidók a szellemi életben
Filoszemiták és antiszemiták egyaránt gyakran vélekednek úgy, hogy a szellemi élet egyes területein a zsidók száma lakossági arányukhoz viszonyítva aránytalanul magas. Ez tagadhatatlan statisztikai … Tovább »
„Önreflexió és kritika nélkül nem tudok zsidó lenni”
Balla Zsófia – költő, író
– A hagyományos zsidó világ intézményei többnyire kizárják a nőket. De vannak nem vallásos mozgalmak, szervezetek, lapok: a nők ezekben is nehezebben érvényesülnek. Panaszoltad, hogy … Tovább »
Megszállottak, üzletemberek, profik, amatőrök
Zsidó könyvkiadás 1989 után
A cenzúra megszűntével a zsidó témájú könyvek elárasztották a piacot. A „termést” elnézve tartalomban, minőségben, küllemben is roppant heterogén kép tárul elénk, ennél már csak a témával … Tovább »
Heller Ágnes
A hagyomány megtartó ereje
A hitetlen, az ateista többnyire tisztázza a valláshoz való viszonyát, míg az agnosztikus, a szabálytalanul hívő vagy a kételkedő ezt nem mindig teszi. De csak a hívő van abban a helyzetben, hogy vallást válasszon: vagy újraválasztja … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prágába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »
Napló
Hannah Arendt riportkönyve1 a jeruzsálemi Eichmann-perről igen nagy vihart kavart. Mindenekelőtt zsidó körökben. Arendt nem szereti a zsidókat, részben legalábbis felelőssé teszi őket a sorsukért – mondották sokan. Tipikus zsidó öngyűlölet. Hogy az Arendttel szembeni … Tovább »
Gimes Katalin: Negyvenhét vers
Götz Eszter: Tükör és emlékezés
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés* II. rész
Tábor Ádám: Apokalipszis
A zsidóság szellemi közösség
Hochmá és logosz
A biblicizmus: a második személy elsőbbsége
Szabó Lajos-Tábor Béla: Vádirat … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Egy hamis messiás evangéliumából
Mániákusan izgatnak az elárvult vagy elhagyott zsinagógák: szimat vezet, ha meg kell találni egyet, bárhol a világon. Másutt már bővebben is szóltam például a kairói Ben Ezra zsinagógáról: alacsony kocka-házak közé szorult sikátorok … Tovább »